Állandó lakosaik száma kivétel nélkül csökkent, otthonteremtés céljából mégis népszerű célpontoknak tekinthetők a dunántúli vármegyeszékhelyek. Országosan az adásvételek 15 százaléka zárult ezeken a településeken a Duna House adatai szerint, amelyek közül a három legdrágábbnak Győr, Veszprém és Zalaegerszeg számít. Aki ezekben a városokban szeretne ingatlant vásárolni, annak 592–724 ezer forint közötti átlagos négyzetméterárra érdemes készülni, az ingatlanszerzésre fordított összeg átlaga pedig 38,9–47,5 millió forint között alakul a dunántúli Top 3 vármegyeszékhelyen.
A KSH legfrissebb adatai szerint a népesség zöme, 38 százaléka a keleti országrészben, míg 32 százalékuk a fővárosban, illetve Pest vármegyében lakik, az ország teljes lakosságának 30 százaléka él hazánk nyugati felén, vagyis a Dunántúlon. A 2022-es népszámlálás adatai alapján a dunántúli területen elhelyezkedő 9 vármegye székhelye közül a legnépesebb Pécs, amely 139 ezer főnek ad otthont. A vármegyeszékhelyek körében, kivétel nélkül mindenhol csökkent a népesség a 2011-es népszámlálás adataihoz képest. „A tágasabb teret és természetközeli környezetet biztosító, nagyobb városok agglomerációs területeinek népszerűsége a járványidőszakban tapasztaltaknál ugyan mérsékeltebb, de továbbra is kiemelten keresettek az otthonteremtő családok körében az ilyen területek, részben ez magyarázza a vármegyeszékhelyek népességének csökkenését” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. A legcsekélyebb, 1,5 százalékos mértékben a második legmagasabb lakosságszámmal (127 ezer fő) rendelkező, Győr vesztett állandó lakóiból.
Győr-Moson-Sopron vármegye székhelye az idei évben az árak tekintetében is élre került, ugyanis 724 ezer forintos átlagos négyzetméterárával kiérdemelte a legdrágább nyugat-magyarországi vármegyeszékhely címet. Győrben a tavalyi év értékesítési adataihoz képest 47 százalékkal emelkedett az egy négyzetméterért fizetett átlagos ár, amit a nagyon jó állapotú és ennek köszönhetően magasabb értéket képviselő ingatlanok iránti erős kereslet is magyaráz. Ingatlanvásárlásra a településen átlagosan 47,5 millió forintot költöttek a vevők, ingatlanméret tekintetében az élhető, 66 négyzetméter jelenti az átlagot.
A négyzetméterárakat illetően a Duna House idei tranzakciói szerint a Balaton-közeli Veszprém került a második helyre a dunántúli vármegyeszékhelyek között, itt a tavalyi adatokhoz képest 15 százalékkal, 676 ezer forintra nőtt az átlag. Az otthonteremtés átlagos ára 44,4 millió forint volt, a szintén 66 négyzetméteres ingatlanok esetében. A településen új tulajdonosra talált ingatlanok 85 százaléka lakás, az értékesített lakások több mint fele, 54 százaléka téglaépítésű volt.
A lakosságszámban a veszprémihez közelítő Zalaegerszeg került a nyugat-magyarországi Top 3 vármegyeszékhely dobogójának legalsó fokára. Zala vármegye központjában tavalyhoz képest 18 százalékos emelkedést követően, 592 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehetett az idei évben ingatlant vásárolni, ami 66 négyzetméteres élettér esetén átlagosan 38,9 millió forintos kiadást jelentett az itt letelepedő vevők számára. Zalaegerszegen 74 százalékkal szintén a lakások iránt volt a legjelentősebb az érdeklődés, itt azonban még erősebb, 90 százalékos volt a téglalakások népszerűsége.
Idei legnagyobb vörösborélményem nem valami flancos és drága nagybor, hanem a Mumus.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.