Hitelkamat-változások szeptember elején

2024. 09. 03., 11:02

Szeptember elején csak néhány bank változtatott – csekély mértékben – a hitelfeltételeken. A Raiffeisen emelte a lakáshitelkamatait, az OTP és az Erste pedig csökkentett a személyi kölcsönöknél – derül ki a Bank360.hu összegzéséből.

Szeptemberben is folytatódott a lakáshitelek kamatainak több hónapja tartó emelkedése. A 7,3 százalékos önkéntes kamatplafon június végi megszűnését követően sorozatban drágítják a jelzálogkölcsöneiket a bankok. Azóta csak egyszer fordult elő kamatcsökkentés, de az OTP akkor is a korábbi nagyobb emeléséből faragott le valamennyit. A sort most a THM-jeit eddig jellemzően 7 százalék alatt tartó Raiffeisen folytatta 0,1–0,3 százalékos emeléssel. A Bank360.hu lakáshitel kalkulátora szerint ugyan találni még akár jóval 7 százalék alatti ajánlatokat is, de már egyértelműen a 7–7,3 vagy afölötti THM a jellemző, és a következő hónapokban ebben egyelőre nem is számíthatnak nagyobb mozgásokra az ügyfelek.

A lakáshiteligénylők kamatkilátásait nem javította, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a múlt héten nem folytatta a jegybanki alapkamat csökkentését, így az 6,75 százalék maradt. Egyelőre nincs, ami kamatcsökkentésre ösztökélni a bankokat, ráadásul a lakáshitelek ilyen kamatokkal is szépen fogynak.

A jelenlegi kamatszint ugyan még messze van a néhány évvel ezelőtti 4–5 százalékos jelzálogkölcsönökétől, azoknak azonban már így is jó lehetőség a lakáshitel kiváltásra, akik 10 százalék körüli kamattal vettek fel kölcsönt az elmúlt években. Ők egy ilyen lépéssel a havi törlesztőrészletben tízezreket, a teljes visszafizetendő összegben pedig milliókat spórolhatnak – hívják fel a figyelmet a Bank360.hu szakértői.

Kamatváltozások szeptember elején

A Raiffeisen Bank a 10 éves kamatperiódussal felvehető jelzáloghitelek kamatát emelte meg szeptembertől. A módosítás mértéke 0,10, illetve 0,30 százalékpont, attól függően, hogy mekkora az igazolt nettó jövedelme az igénylőnek. A standard kamat 0,30 százalékponttal lett magasabb, számlanyitás és jövedelemérkeztetés vállalása esetén legalább a minimálbérnek megfelelő összeg igazolása esetén 0,10 százalékponttal drágult a kölcsön. Az ügyleti kamat így 6,59 és 7,24 százalék között alakul a lakáshiteleknél.

Az OTP Bank szeptembertől a fogyasztóbarát személyi kölcsön kamatát csökkentette: 2-3,1 millió forint közötti hiteligénylés esetén, 0,17 százalékponttal. Az éves ügyleti kamat így ebben a sávban 16,40 százalékról 16,23 százalékra mérséklődött. 

Az Erste Bank szintén szeptembertől módosította a fogyasztóbarát személyi kölcsön feltételeit. Az alábbi változásokat hajtotta végre. 200–250 ezer forint közötti igazolt jövedelem esetén, 48–60 hónapos futamidőt választva 0,38 százalékponttal csökkent a kamat, 16,23 százalékról 15,85-re. Ugyanekkora jövedelem igazolásával, 66-84 hónapos futamidőt választva 16,40 százalékról 16,23-ra csökkent az éves kamat. 250 ezer forintos jövedelemtől, 48–60 hónapos futamidővel, 1,5–3 millió forint közötti hitelösszeg igénylése esetén 0,38 százalékpont a csökkenés mértéke, az ügyleti kamat így 15,85 százalékra módosul.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS