Mennyit keresnek azok, akik az „országos bérlista” közepén helyezkednek el?

Miről van szó? Képzeljünk el egy „országos bérlistát”, amelyben minden magyarországi alkalmazott nettó havi keresete szerepel „nagyság szerint” rendezve. Akik ennek a listának a közepén helyezkednek el, azoknál nagyjából ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet. Ezt a „középen álló” összeget nevezik a statisztikusok (már a nyolcadikosok is) a nettó kereset mediánértékének – és ez az összeg volt 2024 júniusában Magyarországon 359 200 forint.

A KSH tájékoztatójából az is kiderül, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000 forint volt, 13,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 595 000, a költségvetésben 597 800, a nonprofit szektorban 631 300 forintot tett ki, 12,0, 18,8, illetve 18,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 427 000, a kedvezményeket figyelembe véve 442 000 forintot ért el, 13,3, illetve 13,1 százalékkal magasabb volt, mint 2023. júniusban.

A statisztikai hivatal nemzetgazdasági áganként is közli az átlagkereseteket. Eszerint a legmagasabb bruttó keresettel a pénzügyi szolgáltatások területén dolgozók büszkélkedhetnek (az átlagkereset immár hét számjegyű: 1 018 900 forint), a szálláshely-szolgáltatás, illetve vendéglátás területén ugyanakkor 408 500 forint volt a bruttó átlagkereset 2024. júniusban.

Összehasonlításképpen

Mint azt korábban megírtuk, Horvátországban a nettó átlagkereset 1315 euró volt 2024. júniusban, ami a június 28-i 395 forintos MNB-középárfolyamon számolva 519 425 forintnak felel meg, a nettó kereset mediánértéke pedig 1106 euró (436 870 forint) volt. Horvátországban a humán egészségügy területén dolgozók nettó átlagkeresete volt a legmagasabb (1981 euró, 782 495 forint).