A magyar munkavállalók és munkáltatók hozzáállása is változott valamelyest az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban tavaly óta. A munkavállalók az előző évhez képest kisebb arányban gondolják úgy, hogy jobban teljesítenek home office-ban – derül ki a Profession.hu reprezentatív kutatásából.
Az otthoni munkavégzés a járványhelyzet alatt gyorsan és széleskörűen elterjedt országszerte, néhány év után viszont számos helyen módosulni, szigorodni látszanak ennek szabályai. A munkavállalók háromnegyedénél ugyan megmaradtak a home office munkavégzésre vonatkozó keretek, de a munkavállalók többsége szigorításra számít. Akiknek jelenleg biztosított az otthoni munkavégzés, azoknak a 16 százaléka nem tolerálná, ha jelentősebben korlátozná a munkaadójuk ennek feltételeit, akár fel is mondana ennek hatására. A megkérdezettek közel fele jelezte, hogy bár nem mondana fel, de nem örülne a szigorításnak, 9 százalék pedig valamilyen kompenzációt kérne cserébe. 18 százalék azoknak az aránya, akik támogatnák a munkavállalók mozgásterének szűkítését. Az esetleges szigorításról a különböző korcsoportoknak eltérő véleménye van: minél idősebb munkavállalói csoportról van szó, annál jellemzőbb, hogy támogatják azt: míg a 30-39 évesek esetében ez az arány mindössze 11 százalék, addig a 40-49 éveseknél 21 százalék, az 50-59 éves korcsoportban pedig 27 százalék.
„A cégek döntései és a munkavállalók igényei között enyhe eltávolodás figyelhető meg az elmúlt egy évet vizsgálva: a dolgozók körében a járványhelyzet óta töretlen az igény az otthoni munkavégzésre, a munkaadók viszont bár óvatosan, de igyekeznek szigorúbb keretek közé szorítani az erre vonatkozó szabályozásukat. Azok a vállalatok viszont, amelyek biztosítanak otthoni munkavégzési lehetőséget, ki tudnak tűnni a munkavállalókért folyó versenyben, és rendszerint több jelentkezőt, több szakembert képesek megszólítani, mint azok, akiknél nem adott ez az opció” – fogalmazott Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
A Profession.hu tavalyi kutatásához képest több, részben vagy teljesen otthoni munkavégzésben dolgozó jelezte, hogy kevésbé hatékony ezen a téren otthon, mint a munkahelyén. Míg 2023-ban tízből hárman, addig idén tízből négyen számoltak be a produktivitásuk visszaeséséről. Kis mértékben azoknak az aránya is csökkent, akik kimondottan hatékonynak érzik az otthoni munkavégzésüket: míg tavaly a válaszadók 38 százaléka jelezte, hogy jobban megy neki a munka otthonról, addig idén ez az arány 23 százalék.
Akiknek a körében biztosított a home office, az otthoni munkavégzés három leggyakrabban említett előnye között első helyen a rugalmas időbeosztás lehetősége (65 százalék), az időtakarékosság az utazási idő kiesése miatt (61 százalék), valamint az ideálisabb munka-magánélet egyensúly (40 százalék) szerepel.
A home office negatív oldalát is tapasztalja a munkavállalók egy része: 39 százalékuk szerint nem mindenki tud és szeret egyedül, elszigetelten dolgozni, és 18 százalék mondta, hogy otthon nincs meg a munkához szükséges nyugalom és csend, 14 százalékuk pedig úgy érzi, hogy sosincs vége a munkaidőnek.
A mai napig az otthoni munkavégzés egyik legnagyobb dilemmája munkavállalói részről annak lelki egészségre gyakorolt hatása. A leggyakrabban jelzett hátrányok között a home office munka-magánélet egyensúlyára kifejtett negatív hatása szerepel (36 százalék), a legfőbb előnyök között viszont éppen az erre gyakorolt pozitív hatást jelezte vissza a válaszadók 40 százaléka.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.