Júliusi ipari adatok: járműgyártás mínusz 10, akkumulátorgyártás mínusz 15 százalék

2024. 09. 13., 11:13

2024 júliusában az ipari termelés volumene 1,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól; az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított kibocsátás nem változott.

  • Az ipari export volumene 1,5 százalékkal nagyobb, ezen belül a feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 8,5, a 13 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 1,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
  • Az ipar belföldi értékesítése 0,8 százalékkal nőtt, a feldolgozóiparé 1,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
  • Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,4 százalékkal kisebb, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 25, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,2 százalékkal nagyobb volt.

A nyers és a munkanaphatástól megtisztított éves adat közötti jelentős eltérést az okozza, hogy 2024 júliusában kettővel több munkanap volt, mint 2023. júliusban – magyarázzák a KSH szakértői.

Feldolgozóipar

A feldolgozóipari alágak közül hétben nőtt, hatban viszont visszaesett a termelés. A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 10,0 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 16,0, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 2,1 százalékkal csökkent.
A 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 10,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 14,9, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 13,7 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóipari termelés 9,1 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,0 százalékkal kisebb volt a 2023. júliusinál. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 12,9 százalékkal visszaesett, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 26 százalékkal nőtt.
Az előző havi csökkenés után a feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 13,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. További nyolc alágazatban 2,4 és 21 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legerőteljesebben a malomipari termék, keményítő gyártásában, a legkevésbé az italgyártásban. Mindössze két alágazatban csökkent a kibocsátás: a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban 27, a növényi, állati olaj gyártásában 3,8 százalékkal.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 10,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 0,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
A legnagyobb mértékben, 16,6 százalékkal a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység bővült, a növekedésben az alacsony bázis hatása is szerepet játszott. Folytatódott a visszaesés a feldolgozóipari termelésből 5,4 százalékot képviselő gép, gépi berendezés gyártásában: júliusban 1,3 százalékkal mérséklődött a termelés.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 13,1 százalékkal a kisebb súlyú gyógyszergyártás kibocsátása csökkent, elsősorban az export visszaesése miatt, a belföldi értékesítés nőtt.

Régiók

Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 4,8 százalékos volumenbővülést Budapesten, a legjelentősebb, 8,2 százalékos visszaesést Pest régióban regisztrálta a statisztikai hivatal.

Rendelések

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,7 százalékkal csökkent 2023 júliusához mérten. Az új belföldi rendelések 9,2, az új exportrendelések 1,5 százalékkal mérséklődtek. Az összes rendelésállomány július végén 27 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.
2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS