29 ezren dolgoztak az idei Nyári diákmunka programban

2024. 09. 03., 23:03

A kormány idén tizenkettedik alkalommal hirdette meg a Nyári diákmunka programot, amelyben a tervezett 20 ezer fő helyett összesen közel 29 ezren vettek részt – tájékoztatott Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Az eredeti, 3,8 milliárd forintos keretösszeg a többszöri vármegyei ráemeléseknek köszönhetően több mint 4,3 milliárd forintra emelkedett, ez tette lehetővé több diák nyári foglalkoztatását. A programba 16–25 év közötti, nappali tagozaton tanuló, munkaviszonyban nem álló, vállalkozási jogviszonnyal sem rendelkező diákok jelentkezhettek. A támogatásokat önkormányzatok és a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban, erdőgazdálkodásban működő vállalkozások hívhatták le.

A legtöbb kérelem Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár Bereg és Békés vármegyékből érkezett be. A diákok csaknem 80 százalékát az önkormányzati pillérben foglalkoztatták, emellett jelentős volt az igény a turizmus, vendéglátás területén is. A mezőgazdaság területén is több mint hétszáz diák foglalkoztatása valósult meg. A legnépszerűbb munkakörök idén is az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású, a takarító és kisegítő, a hivatalsegéd kézbesítő, valamint a konyhai kisegítő voltak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS