2024 negyedik negyedévében a hazai munkáltatók 35 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 18 százalékuk tervez. Ehhez hasonló optimizmusra a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben csak 2022 első negyedévében volt példa – derül ki a Manpower Magyarország Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A ManpowerGroup a világ 42 országában, több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 525 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg 2024 negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.
A válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (a bővítést, illetve létszámcsökkentést tervezők százalékos arányának különbsége, NFM) +17 százalékos átlagos értéket ért el,ami 3 százalékponttal magasabb az előző negyedéves értéknél, éves szinten pedig 5 százalékpontos növekedést mutat. A bővítést tervezők 35 százalékos aránya mellett az átlagosnál magasabb, 44 százalékos azok cégek aránya, amelyek a következő negyedévet változatlan létszámmal képzelik el, miközben a bizonytalanok aránya 3 százalékra csökkent.
„Az utolsó negyedévre vonatkozó várakozások azt mutatják, hogy növekszik az optimizmus a hazai vállalkozások körében – mondta Fehér Tamás, a Manpower magyarországi, horvátországi és szlovéniai ügyvezető igazgatója. – Ez azt eredményezheti, hogy az év végére felgyorsul a foglalkoztatotti létszám jelenlegi óvatos emelkedésének üteme a nemzeti statisztikákban. A pozitív várakozás azonban továbbra sem egyöntetű: az autóiparban tevékenykedő cégek például továbbra is visszaesésre számítanak, földrajzi szempontból pedig a Dél-Dunántúl az a régió, ahol az ottani vállalkozások kilátásai az év végéig borúsak maradnak.”
Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai az Észak-Alföldön (NFM: +33 százalék), illetve Budapesten (+26 százalék). A többi régióban jóval kisebb mértékű növekedésre lehet számítani, a Dél-Dunántúl (mínusz 21 százalék) pedig negatív kivételnek számít: itt jóval többen jeleznek előre elbocsátást, mint munkaerő-felvételt.
A létszámnövelést tervezők aránya a 10–50 közötti, illetve az 1000 fő feletti vállalatok körében a legnagyobb (NFM: 26–27 százalék) Más méretkategóriákban átlag alatti a létszámnövelési várakozás, a 250–1000 fő között foglalkoztató cégek körében pedig inkább stagnálást jeleznek előre a válaszadók.
Az egyes szektorokat vizsgálva szintén számottevő eltérések tapasztalhatók. Mérsékelt létszámcsökkenés várható a logisztika és autóipar (NFM: mínusz 7 százalék), illetve az energia és közmű (mínusz 4 százalék) területeken működő cégeknél. A legnagyobb létszámbeli felfutásra ugyanakkor a kommunikációs szolgáltatások (+32 százalék), az információtechnológia (+30 százalék), illetve a pénzügy és ingatlan (+28 százalék) ágazatokban számítanak. Átlag körüli lehet a növekedés az alapanyag- és feldolgozóiparban (+19 százalék), valamint az egészségügy és élettudományok (+17 százalék) cégei körében. A lakossági fogyasztás visszafogott élénkülését jól mutatja az a tény, hogy a fogyasztói javak és szolgáltatások (+12 százalék), területén a fentieknél szerényebbek a kilátások.
Nemzetközi kitekintés
Az előző negyedévhez képest nemzetközi téren is kismértékű javulás tapasztalható a munkaerőpiaci kilátásokat illetően. A mutatószám jelenleg igen magas, 25 százalékon áll, ami 3 százalékponttal haladja meg az előző negyedéves szintet. Visszaesést a vizsgált 42 ország egyikében sem várnak, de gazdasági nehézségei miatt Argentína (+4 százalék), Chile (+8 százalék) és Hongkong (+8 százalék) csak lassú növekedésre számíthat, és politikai okok miatt ugyanez a helyzet Izraellel (+8 százalék) is. Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Svájcban (NFM: +32 százalék), Hollandiában (30 százalék), valamint Írországban (28 százalék) terveznek munkaerő-bővülést. Európán kívül elsősorban Indiában (+37 százalék), Costa Ricában (36 százalék), az USA-ban (34 százalék) és Brazíliában (32 százalék) várják a legnagyobb arányú állomány-bővülést az ottani munkáltatók.
A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók milyen intézkedéseket tesznek a munkaerő megtartásának elősegítése érdekében. A hazai cégek válaszaiból az derül ki, hogy a legnagyobb arányban (49 százalék) a munka és magánélet közti egyensúly javítását igyekeznek elősegíteni. 38 százaléknyian több előmeneteli lehetőséget igyekeznek megteremteni alkalmazottaik számára. Szintén népszerű módszer a legújabb technológiai eszközök biztosítása (34 százalék), a menedzsment támogató attitűdjének növelése tréningekkel (33 százalék), illetve a munkavállalók stresszfaktorainak csökkentése (32 százalék).
A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) stratégia szerinti működés a vállalatok számára számottevő munkáltatói döntésekkel jár. A következő 12 hónap során a megkérdezett vállalatok 46 százaléka meglévő szakértőinek továbbképzésével tervezi az ESG-stratégiájának megvalósítását, 40 százalék új szakértő(k) toborzását (is) tervezi, 22 százalékuk külső tanácsadók alkalmazásán is gondolkodik.
A Villány-Siklósi Borút 1994-ben alakult meg európai példák alapján, hogy a dél-Baranyai térség borászait összekapcsolja, a borturizmust szervezetten fejlessze.
Szekunderköri meghibásodás miatt október 11-én és 13-án is csökkenteni kellett a teljesítményt.