A Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt tizennyolc elkövetővel szemben.
A vádirat szerint a bűnszervezetet irányító férfi – aki egy Esztergomhoz közeli településen lévő székhelyű gazdasági társaságot vezetett – társaival 2018–2020. években fiktív áruértékesítési és számlázási láncolatot alakított ki és működtetett. Ennek során ez a Kft. kéthetente–havonta parfümöt vásárolt belföldi gazdasági társaságoktól, majd a termékeket egy szlovák gazdasági társaság részére értékesítette. A szlovák gazdasági társaság egy belföldi cégekből álló értékesítési láncon keresztül a parfümöt eladta a Kft-nek, amely korábban a belföldi értékesítési lánc elején szerepelt. Ezen folyamat látszólagos alapot teremtett a cég számára a termékbeszerzés utáni levonható áfa feltüntetésére, és a fizetendő áfa minimalizálására – foglalja össze a „tényállást” a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség közleménye.
A főügyészség tizennyolc személlyel, köztük a bűnszervezet hat tagjával, valamint további cégvezetőkkel szemben nyújtott be vádiratot a Tatabányai Törvényszékre. Az ügyészség a bűnszervezet tagjaival szemben végrehajtandó szabadságvesztés, közügyektől eltiltás és két vádlott esetében még pénzbüntetés kiszabását is indítványozta. A többi elkövetővel szemben kilenc esetben végrehajtandó szabadságvesztések, egy esetben közérdekű munka büntetés és két esetben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.
A főügyészség a bűnszervezet egy tagjával és további négy elkövetővel egyezséget kötött. A vádiratban összesen közel 1 millió 200 ezer forint mértékű vagyonelkobzást is indítványozott a főügyészség a vádlottakkal szemben, és 122 millió forintot meghaladó vagyonelkobzást azzal a gazdasági társasággal szemben, amely a bűncselekmény folytán ezen összeggel gazdagodott.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.