A legfontosabb tudnivalókat a Pénzügyminisztérium és a NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztályának szakértői foglalták össze.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés lehetővé teheti, hogy a kedvezményezettek eseti és ideiglenes jelleggel pénzkölcsönként kifizetésben részesüljenek a kezelt vagyonból úgy, hogy a kölcsön után nem számítanának fel kamatot, vagy egy kedvezményes, a piaci kamatnál alacsonyabb mértékű kamatot kell a kedvezményezetteknek visszafizetnie. Arra is lehet példa, hogy egy magánalapítvány a kedvezményezett magánszemély részére kamatmentes kölcsönt nyújt a magánalapítványi vagyon terhére, feltéve, hogy a pénzkölcsön előző esetek szerinti, eseti és ideiglenes jelleggel történő nyújtása nem minősül tiltott pénzügyi tevékenységnek.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:314. § (1) bekezdése alapján a bizalmi vagyonkezelési jogviszony kedvezményezettje a szerződés szerint igényelheti a vagyonkezelőtől a kezelt vagyon és annak hasznai kiadását.
A Ptk. 3:385. §-a szerint az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy – az alapító okirat rendelkezése hiányában – az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 65/C. § (8) bekezdése értelmében a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték magánszemély részére történő juttatása – ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használat biztosítását – esetén adóköteles az e juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon terhére kell elszámolni, vagyis az adókötelezettség alanya nem a juttatásban részesülő magánszemély, hanem a kezelt vagyon, illetve a magánalapítvány.
Az Szja tv. 1. számú melléklete 7.26. alpontjának b) alpontja alapján adómentes a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona terhére a vagyonelem tulajdonjogát nem eredményező vagyoni érték szerzése (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használatot) azzal, hogy nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte.
Az adómentességi szabály alkalmazásának feltétele, hogy a kedvezményezett magánszemély ne szerezze meg azon vagyonelem tulajdonjogát, amelyet ingyenesen vagy kedvezményesen jogosult használni.
Egy bizalmi vagyonkezelésbe bevitt vagy magánalapítványi vagyonba helyezett lakóingatlan kedvezményezett magánszemély általi használata e feltételnek megfelel, mert a magánszemély nem szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát.
A kölcsönszerződés alapján a kölcsönadó (hitelező) meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós pedig a pénzösszegnek a szerződés szerinti későbbi időpontban történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles [Ptk. 6:383. §-a].
A pénzkölcsön tárgya olyan vagyontárgy, amelynek rendeltetésszerű hasznosítása kizárólag átruházás (fizetés) útján lehetséges, vagyis az adós nem magát az átadott dolgot, hanem ugyanabból ugyanannyit köteles visszaadni. A kölcsön jogi formája a tulajdonátruházás, ugyanakkor a pénz helyettesíthető és elhasználható természetéből következően az adós nem magát a kölcsönkapott pénzt, hanem azzal egyező összegben köteles pénzt visszaadni, illetve megfizetni a kölcsönadó számára.
Ezért a kezelt vagyonból, magánalapítványi vagyonból adott pénzkölcsön nem felel meg az adómentességi szabálynak, mert azon a kedvezményezett magánszemély tulajdonjogot szerez.
Így, amennyiben a kezelt vagyon, a magánalapítványi vagyon terhére történő pénzkölcsön nyújtása nem ütközik jogszabályba és a kedvezményezett magánszemély ingyenesen vagy kedvezményesen használ egy pénzösszeget, úgy az adókötelezettségek megállapítása és teljesítése során az Szja tv. 72. §-ában foglalt, a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.