Uniós átlagban 5,2, Magyarországon 13,2 százalékkal nőtt a munkaerőköltség a második negyedévben

2024. 09. 17., 09:17

2024 második negyedévében átlagosan 5,2 százalékkal haladta meg a munkaerőköltség az Európai Unióban az egy évvel korábbi szintet, 7 tagállamban 10 százaléknál nagyobb mértékű növekedést regisztráltak – tájékoztatott az Eurostat.

A munkaerőköltség két fő összetevője: a bérköltségek és a béren kívüli költségek. Az EU egészét tekintve az Eurostat adatai szerint 2024 első negyedévében az előbbi kategóriában 5,1 százalékos, az utóbbiban 5,4 százalékos volt az éves emelkedés. A versenyszférán kívül a munkaerőköltség uniós átlagban 5,4 százalékkal, a versenyszférában pedig 5,1 százalékkal nőtt, utóbbin belül az iparban 5,3 százalékkal, az építőiparban 5,8 százalékkal, a szolgáltatások területén pedig 4,9 százalékkal.

2024 első negyedévében a gazdaság egészét tekintve az előző év azonos negyedévéhez képest a legnagyobb mértékben Horvátországban (+17,6 százalék), Bulgáriában (+15,4 százalék), Romániában (+15,0 százalék), Magyarországon (+13,2 százalék) és Lengyelországban (13,0 százalék) emelkedett a munkaerőköltség. 10 százalék feletti volt a növekedés még Lettországban (+11,0 százalék) és Litvániában (+10,9 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS