Terézváros 2026-tól betiltja az Airbnb-típusú szálláshely-szolgáltatást

2024. 09. 16., 08:46

Az Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról szóló ügydöntő szavazáson két hét alatt 6083 terézvárosi voksolt, közülük 3265-en, azaz 54 százalék szavazott igennel, 2818-an pedig nemmel – tájékoztatott az önkormányzat.

2026. január elsejétől nulla napban határozza meg a terézvárosi önkormányzat azoknak a napoknak, amelyeket rövid távú lakáskiadásra lehet használni a kerületi ingatlanpiacon. A döntést az Országgyűlés felhatalmazása alapján ügydöntő szavazáson hozták meg a kerület lakói. A voksolás két héten át, szeptember 2. és 15. között zajlott online és offline is három helyszínen minden nap. Összesen 6083 szavazásra jogosult nyilvánított véleményt, ami jóval nagyobb részvétel (20,52 százalék) a hasonló szavazásokhoz képes, a budapesti lakógyűlésen például 9% volt a részvételi arány – olvasható az önkormányzat közleményében. Hasonló szavazásra a települési önkormányzatok körében még nem volt példa, és példa nélküli az is, ahogy az európai nagyvárosok mellett (pl. Lisszabon, Amszterdam, Berlin, Róma, London, Barcelona) Terézváros kerületként határozott a szigorításról.

„Terézváros megmutatta, hogy diktálja a tempót a demokrácia gyakorlásában is. A következő lépés az, hogy a képviselő-testület elé viszem a terézvárosiak akaratát, és rendeletet alkotunk döntésükről. Fontosnak tartom, hogy a változtatás csak 2026. január 1-jén lép életbe, így a vállalkozásoknak lesz idejük felkészülni a változásra. A kerületiek példát mutattak abból, hogyan lehet élni a demokratikus eszközökkel, és döntöttek arról, hogy milyen kerületben szeretnének élni” – kommentálta a döntést Soproni Tamás polgármester.

Az IGEN szavazatok többsége azt jelzi, hogy a terézvárosiaknak többet ér otthonuk békéje, mint a kieső bevétel, fontos számukra, hogy a kerület visszaszerezze „lakó-jellegét”. A döntésre több mint egy évük van felkészülni a rövid távú szálláskiadással foglalkozóknak – zárul a közlemény.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS