A vasúttal kapcsolatos fogyasztói jogok könnyebb átlátásához dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze nyújt segítséget.
A vasúti közlekedés sok embernek segít a mindennapokban, lehet az rendszeres munkába járás, belföldi utazás vagy külföldi nyaralás. A vasútnak az utazók szempontjából számos előnye van, egyszerre sokan tudnak rajta utazni, kötöttpályás, így nem kerül forgalmi dugóba, kényelmes és sok esetben más alternatíváknál gazdaságosabb utazási forma. Ezért a vasút az egész világon az egyik legnépszerűbb személyszállítási eszköz. Mint minden tömegközlekedési formánál, természetesen a vasúti közlekedésnél is adódhatnak olyan körülmények, amelyek az utas szempontjából hátrányosak, például késés vagy járat kiesés. A vasúti szolgáltatónak ezekért bizonyos feltételek mellett felelőssége van.
Jogi értelemben ugyanis szerződés jön létre az utas és a vasúti szolgáltató között azzal, hogy az utas megvásárolja a menetjegyet vagy a bérletet.
Ha az utas menetjegy váltása nélkül jogosult utazását megkezdeni, a személyszállítási szerződés akkor jön létre, amikor az ilyen utas utazási céllal vasútállomás vagy megállóhely területére belép. A vasúton utazók jogairól részben ez a szerződés, részben a hazai és az uniós jogszabályok rendelkeznek. Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze összefoglalta, milyen jogai vannak az utasnak a hétköznapi életben leggyakrabban előforduló esetekben.
Amennyiben a vasúti társaság az utas részére az általa a menetdíj és a felár kifizetésével megvásárolt szolgáltatást (például IC+ Prémium, 1., és 2. kocsiosztályú felár, fekvőhelyes- vagy hálókocsi) nem tudja biztosítani, a vasúti társaság azonos minőségű szolgáltatást köteles felajánlani az utas kívánságára.
Ha a vasúti társaság a fentiek szerinti azonos minőségű szolgáltatást nem tudja biztosítani, magasabb minőségű szolgáltatást köteles az utasnak felajánlani és teljesíteni. Ha a vasúti társaság csak alacsonyabb minőségű szolgáltatást tud nyújtani és azt az utas elfogadja, akkor a menetjegyen feltüntetett és a ténylegesen teljesített szolgáltatás díjkülönbözetét a jegyet értékesítő vasúti társaság az igazolást bemutató utas részére visszatéríti.
Ha az utas az eltérő minőségű szolgáltatást nem fogadja el, a menetdíjat és a felárat – kezelési költség levonása nélkül – visszakapja, amennyiben a szolgáltatást még nem vette igénybe. Ennek további feltétele, hogy a jegyvizsgálójával, vagy a felszállási állomás ügyeletes alkalmazottjával igazoltatja, hogy az igénybe venni kívánt vonat vagy kocsi
– 10 percet meghaladó késéssel indult volna,
– fűtés nélkül közlekedett,
– világítás nélkül közlekedett,
– zsúfoltsága miatt menetjegyének megfelelő ülőhelyhez nem jutott,
– a menetjegyen feltüntetett szolgáltatásnak megfelelő ülőhelyek nélkül közlekedett.
Ha az utas igény bevette a szolgáltatást, visszatérítésre az utóbbi négy esetben jogosult.
A késés, csatlakozásmulasztás vagy vonatkimaradás eseteinél fennálló utasjogokat lényeges azzal kezdeni, hogy nem minősül vonatkimaradásnak vagy késésnek, ha az utas vonatkimaradás esetében 180 percet, a vonat késése esetén 30 percet meg nem haladó késéssel a célállomására megérkezik.
Késéssel történő érkezés vagy indulás esetén a vasúti társaságnak folyamatosan tájékoztatnia kell az utasokat a kialakult helyzetről, valamint a várható indulási és érkezési időről. Amennyiben a vonat a nyílt pályán akadt el, 60 percnél hosszabb késés esetén a vasúti társaságnak az utasoknak térítésmentesen fel kell ajánlania az utasok elszállítását a vonattól a vasútállomásra, a szolgáltatás eredeti vasútállomástól eltérő kiindulási helyére vagy végső célállomására, amennyiben az időben és fizikailag lehetséges. Amennyiben a vasúti szolgáltatás a továbbiakban nem folytatható, a vasúti társaság a lehető legrövidebb időn belül alternatív személyszállítási szolgáltatást szervez.
Forgalmi akadály esetén a vasúti társaság köteles a tovább utazni kívánó utast kézipoggyászával együtt az eredeti vagy más útirányon az eredeti vagy más tömegközlekedési eszközzel a célállomásra – vagy az utas kívánságára az indulási állomásra - szállítani, amennyiben az időben és fizikailag lehetséges. Ha a forgalmi akadály miatt az utas az utazását befejezi, a vasúti társaság az utasnak kezelési költség felszámítása nélkül visszafizeti a megfizetett és a ténylegesen megtett útra eső menetdíj különbözetét, azaz a menetdíjnak arra a távolságra eső részét, amelyet az utas a forgalmi akadály miatt leutazni nem tudott. A visszatérítés feltétele, hogy a forgalmi akadályról az utas a vasúti társaság ügyeletes alkalmazottja vagy a vonat jegyvizsgálója által kiállított igazolással rendelkezzen.
Amennyiben az utas a késedelmes vagy kimaradó szolgáltatás vagy az elmulasztott csatlakozás menetrend szerinti indulási idejétől számított 100 percen belül nem kap tájékoztatást a rendelkezésre álló helyettesítő utazási megoldásokról, úgy lehetősége van más vasúti vagy autóbuszos közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó társaság szolgáltatását igénybe venni. A vasúti társaságnak ekkor meg kell térítenie az utasnak szükséges és észszerű költségeit a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül.
A felár megfizetésével igénybe vett vonat késése esetén az utas átalány-visszatérítésre jogosult a menetjegyen feltüntetett utas célállomására vagy átszállási állomására késéssel történő érkezése esetén. Ennek további feltételei a csatlakozási állomások, valamint az csatlakozási idők függvényében eltérők, melyről a tényleges utazás körülményei alapján lehet tájékozódni. Belföldi forgalomban a felár megfizetésével igénybe vett közvetlen vonat késése esetén az utas az alábbi mértékű átalány-visszatérítésre jogosult a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás között:
– 30–119 perc késéssel történő érkezés esetén a menetjegy árának 25 százaléka;
– 120 perc vagy annál nagyobb késéssel történő érkezés esetén a menetjegy árának 50 százaléka.
Ha az átalány-kártérítés számított összege nem haladja meg az 1000 forintot, azt a vasúttársaság nem köteles azt kifizetni, azonban ugyanazon utas több, egyenként 1000 forintot meg nem haladó kártérítését a vasúttársaság kifizeti, amint összegük meghaladja az 1000 forintot.
Az átalány-kártérítésre vonatkozó igényt az utas a vasúti társaság bármely szervezeti egységénél bejelentheti. Az utasnak a kártérítési igényéhez csatolnia kell eredeti menetjegyét, felár-bizonylatát. Az utas kérésére az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottja vagy a jegyvizsgáló igazolja a késés tényét és időtartamát.
Belföldi forgalomban a területi érvényességű bérlettel történő utazás esetén az átalány-kártérítés alapja a bérlet árának a bérlet érvényességi időszakában az egy napra eső rész fele. A feláras vonaton felhasználható napijegy esetében az átalány-kártérítés alapja a 30 napos területi érvényességű országbérlet árának egy napra eső részének a fele.
Az utas nem jogosult átalány-kártérítésre, ha a késésről a jegyvásárlást megelőzően tájékoztatták, vagy ha az utazásnak másik szolgáltatással vagy kerülő útirányon történő folytatása következtében a késés a 30 percet nem haladja meg.
A vasúti társaság akkor köteles – az utas bizonyított, az általány-kártérítésen felüli kára esetén – kártérítést fizetni, ha az utas felárral igénybe vehető közforgalmú személyszállító vonattal utazott, és a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás között a közforgalmú személyszállító vonat kimaradt, illetve az utas célállomására késéssel érkezett. Egyéb esetekben a vasúti társaság kártérítés fizetésére nem kötelezett.
Kártérítési szempontból nem minősül vonatkimaradásnak vagy késésnek, ha az utasok továbbszállításáról a vasúti társaság oly módon gondoskodott, vagy arra más vonattal lehetőség volt úgy, hogy az utas vonatkimaradás esetén 180, illetve a vonat késése esetén 30 percet meg nem haladó késéssel a célállomására megérkezzék.
Vonatkimaradás esetén a kimaradás tényét az indulási állomás ügyeletes alkalmazottja vagy az utas által igénybe vett más vonaton a jegyvizsgáló igazolja. Vonatkésés esetén az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottja vagy a késett vonat jegyvizsgálója igazolja a késés tényét és időtartamát.
A kártérítési igényt a vasúti társaság ügyfélszolgálatának címezve, a vasúti társaság bármely szervezeti egységéhez be lehet nyújtani. A kártérítési igényhez csatolni kell az utas eredeti menetjegyét, felárbizonylatát, valamint a kapcsolódó egyéb dokumentumot.
Nem jár kártérítés, ha a vonat üzemi okok miatti elmaradását vagy módosított menetrend szerinti közlekedését a vasúti társaság meghirdette.
A vasúton utazókat megillető jogok és visszatérítési/kártérítési igények feltételei fent ismertetett feltételeken túl függhetnek még több vonatkozó rendelkezéstől és feltételtől, illetve vannak kivételt képező esetek is. Ezekről mindig kérjünk tájékoztatást, hiszen a vasúti társaság az utasokat jogaikról, kötelezettségeikről, az igénybe vehető szolgáltatásokról, annak díjairól, illetve az esetleges forgalmi akadályról köteles tájékoztatni. Ezen felül a vasúti társaság az utas kérésére közvetlenül is köteles tájékoztatást adni az utasokkal közvetlenül kapcsolatba kerülő munkavállalói útján a szolgáltatásokat várhatóan megzavaró vagy késleltető eseményekről, a vonat várható tovább indulásáról. A menetjegy ellenőrzését végző személy pedig az utas kérésére menetrendi felvilágosítást, forgalmi akadály, csatlakozásmulasztás esetén a tovább utazás megtervezésében is köteles segítséget nyújtani.
A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.
