Mikor terheli behajtási költségátalány a késve fizetőket?

2024. 09. 10., 11:10

Ha valaki a fizetési kötelezettségével késedelembe esik, annak többféle következménye lehet. Az egyik következmény, hogy további fizetési kötelezettségek keletkeznek. Ezek közül a legismertebb a késedelmi kamat. Nem ritka azonban, hogy behajtási költségátalány megfizetését is követelik a késedelmes fizetőtől. Ki és mikor kötelezhető behajtási költségátalány fizetésére? A kérdése dr. Szabó Gergely ügyvád válaszol.

Mi a behajtási költségátalány?

A behajtási költségátalány olyan, törvényben meghatározott pénzösszeg, amelyet fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a vállalkozás vagy a szerződő hatóság köteles kifizetni a jogosult részére. Összege jogszabályban meghatározott, 40 eurónak megfelelő forintösszeg. A jogosult a behajtási költségátalányt nem euróban, hanem forintban követelheti. Pontos összege tekintetében a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a késedelem kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyam irányadó. Tehát a költségátalány forintösszege a késedelembe esés napján rögzül, az ezt követő árfolyamváltozások nem befolyásolják.

Nincs kizárva, hogy a felek a szerződésükben a behajtási költségátalányt a törvényben foglaltaknál magasabb összegben határozzák meg. A törvényi összegnél alacsonyabb összegben megállapított behajtási költségátalányt vagy a költségátalány kizárását viszont a törvény nem engedi meg.

Ki köteles behajtási költségátalányt fizetni?

Behajtási költségátalány nem követelhető mindenkitől, akinek fizetési késedelme van. Az a vállalkozások egymás közötti, valamint vállalkozás és szerződő hatóság közötti kereskedelmi ügyletekből származó fizetési kötelezettségek késedelme esetén járhat. Ezért például olyan személytől, aki fogyasztónak minősül, behajtási költségátalány a törvény alapján nem követelhető.

A behajtási költségtalány a kereskedelmi ügyeletekből eredő fizetési késedelem esetén követelhető. Kereskedelmi ügyletnek az olyan ügylet minősül, amely fizetés ellenében áruk adásvételéről vagy szolgáltatások nyújtásáról szól, feltéve, hogy az ügylet vállalkozások között vagy vállalkozás és szerződő hatóság között bonyolódik.

Természetesen nincs akadálya, hogy a behajtási költségátalánytól szóló törvény alá nem tartozó felek is kikössenek szerződésükben egy átalányösszeget arra az esetre, ha fizetési kötelezettségével valamelyikük késedelembe esik. Ha az egyik szerződő fél fogyasztó, akkor a hasonló kikötéseknél fokozott körültekintéssel kell eljárni, hogy az ilyen fizetési kötelezettség a fogyasztó oldalán ne minősüljön tisztességtelen feltételnek.

A behajtási költségátalány érvényesítése

A behajtási költségátalány nem automatikusan jár az arra jogosult félnek. Akkor kell megfizetni, ha a jogosult arra igényt tart, például felszólítja a fizetésre a kötelezettet.

A behajtási költségátalány követelésére viszonylag szűk határidő áll rendelkezésre, a jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított 1 éves határidőn belül követelheti. Ha a jogosult a határidőt elmulasztja, akkor a költségátalányra vonatkozó joga megszűnik és később már nem követelheti.

Ha a kötelezett a behajtási költségátalányt önkéntesen nem teljesíti, akkor vele szemben az említett 1 éves határidőn belül felszólítással érvényesíthető az összeg. Fizetési felszólítás esetén a költségátalány iránti követelés a teljesítésre való első felszólítás időpontjában válik esedékessé.

Mivel a behajtási költségátalány a késedelem egyik következménye, ezért a kötelezett jogosult arra, hogy a késedelmét kimentse. Ha a kimentés sikeres, akkor a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles. A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól. Így a megfizetése nem zárja ki, hogy a jogosult például a késedelem következtében a szerződést felmondja, ha erre jogosult, késedelmi kamatot, esetleg kötbért követeljen, ha azt kikötötték a szerződésben. A jogosult a késedelem következtében felmerült kárát is követelheti, de a kártérítésbe a behajtási költségátalány összege beszámít.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS