Emberi jogi visszaélések tömegét tárta fel egy friss kutatás, amely szerint az akkumulátorgyártás ellátási láncának 75 százalékában elterjedt a kényszermunka és a gyerekmunka.
Az Infyos The Engineer által idézett felmérése szerint a globális akkumulátorgyártás 75 százalékát adó vállalatok kapcsolatban állnak olyan beszállítókkal, amelyek súlyos emberi jogi visszaélésekkel vádolhatók. A kutatás egy mesterséges intelligenciával működő kockázatértékelő platform segítségével készült, többezer kormányzati adatbázis, civil szervezetek által szolgáltatott jelentések, sajtóhírek és közösségi média források feldolgozásával.
Az Infyos AI-alapú platformja olyan jelentős szereplőkkel működik együtt, mint a megújuló energiaforrásokat alkalmazó cégek és autógyártók, hogy nyílt forrású adatokat kombináljanak belső információkkal. Ezáltal képesek feltárni, hogy az ügyfelek ellátási láncában hol lehetnek visszaélések, és mely cégekkel állnak kapcsolatban, amelyek ellen emberi jogi vádak merültek fel.
„Olyan rendszert hoztunk létre, ami pontos adatokat szolgáltat az akkumulátoripar bonyolultsága ellenére, és ami még fontosabb: konkrét lépéseket tesz lehetővé a beszállítókkal való együttműködéshez a kockázatok csökkentése érdekében” – magyarázta a cég társalapító műszaki igazgatója. Tony To szerint a rendszer legfőbb előnye, hogy képes átlátható és egyértelmű megoldásokat kínálni a vállalatok számára.
A kutatás különféle emberi jogi visszaélésekre hívta fel a figyelmet: az embereket kényszermunkára fogják lítium-finomító üzemekben, szinte bármiféle fizetés nélkül, de az is előfordul, hogy mindössze ötéves gyerekek dolgoznak kobalt bányákban. Az Infyos szerint a súlyos jogsértések leginkább olyan erőforrásokban gazdag országokban történnek, ahol a kormányzat gyenge vagy korrupt. A legsúlyosabb vádak Kínához, különösen a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területhez (XUAR) kapcsolódnak, ahol a nyersanyagokat bányászó és finomító cégek állítólag jogsértéseket követnek el, mégis, ezek az anyagok globálisan értékesített akkumulátorokban végzik.
Az elektromos járművek és az akkumulátorok gyártóinak ellátási lánca rendkívül összetett: akár tízezer beszállítóval is kapcsolatban állhatnak, amelyek között nehéz nyomon követni az emberi jogi kockázatokat. A leggyakoribb visszaélések az ellátási lánc kezdeti szakaszaiban, a nyersanyagok bányászatánál és finomításánál fordulnak elő, ami megnehezíti az akkumulátorokat vásárló vállalatok számára a kockázatok azonosítását.
„A legtöbb akkumulátorgyártó és ügyfeleik, beleértve az autógyártókat és az energiatároló rendszereket fejlesztő cégeket, még mindig nem rendelkeznek teljes körű ellátási lánc felügyelettel – hangsúlyozta Sarah Montgomery, az Infyos társalapító-vezérigazgatója. Az ellátási lánc átláthatatlansága és a jogi követelmények bonyolultsága miatt a jelenlegi módszerek, mint az ESG auditok, már elavultak.”
Európában és az Egyesült Államokban a probléma kezelése nélkül a vállalatok megsérthetik a jelenlegi és jövőbeli jogszabályokat, ami akadályozhatja az akkumulátorpiacba irányuló befektetéseket, pedig ezek összege 2030-ra várhatóan eléri az 500 milliárd dollárt.
Az EU Akkumulátor-szabályozása és az amerikai Ujgur Kényszermunka Megelőzési Törvény (UFLPA) célja, hogy kezelje az akkumulátorok ellátási láncában tapasztalható emberi jogi és környezeti hatásokat. Az UFLPA megtiltja a Hszincsiangban kényszermunkával előállított termékek importját, míg Európa is hasonló kényszermunka-tilalmat vezet be, és javaslatot terjeszt elő a brit Modern Slavery Act megsértéséért járó bírságok jelentős növelésére.
A kiemelt kép AI-val generált illusztráció. Forrás: Freepik
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.