A biztosítók szerződésállománya közel 7, a díjbevételük 12 százalékkal nőtt a II. negyedévben

2024. 09. 04., 15:04

A magyarországi biztosítók 2024. II. negyedévi szerződésállománya 6,9 százalékkal, 870,7 milliárd forintos együttes díjbevételük pedig 11,8 százalékos haladta meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a jegybank.

Szerződésállomány

2024. II. negyedév végén az MNB által felügyelt 22 biztosítóintézet teljes szerződésállományában 6,9 százalékos növekedés tapasztalható az egy évvel korábbihoz képest, mely több, mint 1 millió új szerződést jelent, döntően a nem élet üzletági 8,05 százalékos szerződésszám emelkedés következményeként, az élet üzletági szerződésszám kismértékű emelkedése mellett (0,6 százalék). Mindezek eredményeként a szerződésszám 2024. II. negyedév végén megközelítette a 16 millió darabot.

2024. II. negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva szektor szinten megállapítható, hogy mind az élet, mind pedig a nem élet szerződések tekintetében csekély szerződésszám növekedés következett be (0,3 százalék, illetve 0,5 százalék).

2024. II. negyedévben az élet ági termékek közül a haláleseti biztosítások, míg a nem élet ági termékek esetében a jármű felelősségbiztosítás rendelkezett a legjelentősebb állománnyal.

Díjbevétel

A szektor 2024. II. negyedéves halmozott díjbevétele 870,7 milliárd forint volt, amely 11,8 százalékkal magasabb az előző év ugyanazon időszakának értékéhez képest, az életági díjak 7,9 százalékos és a nem életági díjak 14,1 százalékos növekedésének eredőjeként. Az élet üzletági halmozott díjbevétel 10,3 százaléka egyszeri díjas szerződésekből, míg 17,8 százaléka eseti befizetésekből származik.

Az előző negyedévhez viszonyítva a 2024. II. negyedéves díjbevétel 9,9 százalékos csökkenést mutat, az élet üzletágban tapasztalható 8,2 százalékos növekedés, valamint a nem élet üzletágban megfigyelhető nagymértékű, 19 százalékos díjbevétel csökkenés hatására. (A nem életbiztosításoknál tapasztalható II. negyedéves kiugró értékek oka abban keresendő, hogy egyes nem élet termékcsoportokat éves gyakoriságú díjfizetés jellemez, így jelentősen megnövelve a bázisértéket. Ez a jelenség minden év II. negyedévében megfigyelhető.)

2024. II. negyedévben a legmagasabb negyedéves díjbevételt az élet ági termékek közül a unit-linked biztosítások adják, míg a nem élet ági termékek esetében a jármű felelősségbiztosítás ért el.

A 2024. II. negyedévi díjbevétel 40 százaléka az élet üzletágból, míg 60 százaléka a nem élet üzletágból származott.

Adózott eredmények, 2023

A biztosítók 2023. évi adózott eredménye 21,8 milliárd forintot ért el, ez 38,7 százalékos csökkenést mutat az előző évi értékhez képest, melyben tükröződik a 2022-ben bevezetett és 2023-ban is fenntartott szektoriális pótadó hatása. A 2023. évet tizennégy biztosító nyereséggel, nyolc biztosító pedig veszteséggel zárta.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS