Soroksár, Pesterzsébet és Csepel a legolcsóbb budapesti kerületek

2024. 08. 23., 16:23

2024 első hét hónapjában 60 százalékkal több ingatlan cserélt gazdát a fővárosban, mint az előző év azonos időszakában. A budapesti lakások átlagos négyzetméterára 3 százalékkal 914 ezer forintra emelkedett, az otthonteremtésre fordított összeg megközelítette a 60 millió forintot. Hét kerület már millió feletti négyzetméteráron kínálja az ingatlanokat, de a kerületek kétharmadában a fővárosi átlag alatti az árszint a Duna House szakértői szerint.

Nem lanyhul a lendület a hazai ingatlanpiacon, ahol az előző, gyenge év azonos időszakához hasonlítva, a 2024-es év első hét hónapja közel 60 százalékos emelkedést hozott az ingatlaneladások számát tekintve a fővárosban. A kereslet fokozódását és a tranzakciószámok gyakoriságát enyhébb ütemben követte ezúttal az árak változása, ugyanis az összes ingatlantípus (ház és lakás, használt és új, tégla és panel) figyelembevételével, az előző év azonos időszakához mérten mindössze 3 százalékkal, 914 ezer forint/m2-re nőtt a fővárosi átlag 2024-ben, az ingatlanra fordított átlagos összeg pedig 4 százalékkal lett több, ami az élhető méretű, 65 négyzetméteres otthonok esetében 59,3 millió forintot takar.

„Erős kereslet és mérsékelt áremelkedés jellemzi idén a fővárosi ingatlanpiacot, ahol az ország többi területéhez mérten továbbra is tetemes kiadást jelent az otthonteremtés. Érhető tehát, ha a budapesti intézménybe felvételt nyert hallgatók szüleinek egyáltalán nem, vagy csak nehezen fér bele, hogy saját lakással támogassák gyermekük továbbtanulását. Mégis megéri szétnézni a fővárosi ingatlanpiacon, hiszen az ingatlanok árazása tekintetében kiemelten fontos, milliókat érő szerepe van a városon belüli elhelyezkedésnek is” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. – o Kevesen hinnék, de Budapest legnagyobb része, a kerületeinek kétharmada megfizethetőbb, a fővárosi átlag alatti árakon kínálja az eladó ingatlanokat, míg mindössze hét kerületben kérnek a lakásokért millió feletti négyzetméterárat.”

Fővárosi viszonylatban Soroksár kínálja a legkedvezőbb árszinten az ingatlanokat, itt mindössze 546 ezer forint az átlag négyzetméterenként, de 20 ezer forinttal drágább egységáron már Pesterzsébeten is megoldható az otthonteremtés. A HÉV-vel jól megközelíthető, csepeli lokációt választók számára pedig 596 ezer forint körüli négyzetméterárra érdemes készülni az ingatlanvásárlás során, tehát három fővárosi kerületben 600 ezer forint/m2 alatt is lehet lakást venni. Az ingatlanközvetítő 2024-es tranzakciós adatai szerint ezekben a kerületekben 59–66 négyzetméter körüli alapterülettel rendelkező, tágasabb otthonokat átlagosan 35–37,3 millió forint ráfordításával is meg lehet szerezni.

A hat budai kerületből mindössze a XXII. kerületben, Budafok-Tétényben lehet fővárosi átlag alatt ingatlanhoz jutni, itt a Duna House idei értékesítési adatai alapján 733 ezer forintba kerül átlagosan egy négyzetméter. A terület nagyobb részt családi házas övezet, így az átlagos ingatlanméret is nagyobb, 94 m2, az átlagos ingatlanérték pedig 68,6 millió forint. A budai lokációhoz ragaszkodó vásárlók számára a második legalacsonyabb árszinttel rendelkező kerület azonban már átlépte a milliós lépcsőt, hiszen Óbuda 1,06 millió forintos négyzetméterárral bekerült a 7 legdrágább budapesti kerület közé; a kerületben ingatlanvásárlásra költött összeg megközelítette a 82 millió forintot (az átlagos alapterület nagyjából 77 négyzetméter).

Négyzetméterenként a legjelentősebb kiadást a hegyvidéki és a klasszikus pesti belvárosi ingatlanvásárlás jelenti. A három legdrágább kerületben 1,19–1,27 millió forint/m2 közötti átlagra készülhetnek az érdeklődők. Az otthonteremtésre fordított összeg tekintetében 123 millió forinttal ugyanakkor a II. kerület lett a csúcstartó.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.
Hosszútávon döbbenetesen kevés cég éli túl a generációváltást. A lehetséges megoldásokról kritikusan fontos beszélni ezekben az években, amikor nagyon nagy létszámú hazai vállalatvezető éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem biztos, hogy van koncepciója a gyeplő átadására. Laczkó Péter, a Lawrence & Bennet tulajdonos-vezérigazgatója bemutatja, milyen alapvető stratégiákat kell alkalmazni, hogy megmeneküljenek az évtizedek alatt felépített családi vállalkozások és az élethosszig végzett munkával összeszedett örökségek. A szakembernek arra is van válasza, hogy milyen módon folytassa a munkát egy cég, ha a leköszönő vezetőt már biztosan nem követi családtag.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.