Amikor a falnak tényleg füle van: akusztikai adatgyűjtéssel a fenntarthatóságért

Amikor a falnak tényleg füle van: akusztikai adatgyűjtéssel a fenntarthatóságért
2023. 04. 14., 09:38

A német Fraunhofer IDMT tudósai rájöttek, hogy hogyan lehet az az energiahatékonyság, a biztonság és a közlekedés szolgálatába állítani a hálózatba kapcsolt épületekben és városokban gyűjtött akusztikus adatokat.

A Fraunhofer IDMT szakemberei a kétéves „EAR-IT” európai kutatási projekt keretében saját fejlesztésű hangrögzítésre és -feldolgozására szolgáló hardverrel és szoftverrel vizsgálták, hogy az emberek milyen feltételek mellett használnának akusztikai technológiákat a lakó- és munkakörnyezetük hatékonyabb üzemeltetése érdekében. Ehhez a Future Internet Research & Experimentation (FIRE) projekt két tesztrendszere állt rendelkezésre: a „HobNet” a Genfi Egyetem egyik épületében az irodakomplexumban történő alkalmazás lehetőségeit kutatta, míg a „SmartSantander” a spanyolországi Santanderben működött és a nagyméretű, hálózatba kapcsolt külső területek akusztikai megoldásait kereste.

Mivel a nagy épületekben tartózkodó személyek száma fontos referencia változó a világítás, a szellőzés és a fűtés energiahatékony vezérlése szempontjából, a Genfi Egyetem épületének kihasználtságát akusztikai szenzorok segítségével határozták meg. Ezek adataira alapozva állították be a légkondicionáló rendszert, vagy éppen az irodák világítását, ami csak akkor kapcsolt be, amikor az érzékelők jelezték, hogy a helyiségekben alkalmazottak tartózkodnak. A Fraunhofer tudósai a hálózatba kapcsolt mikrofonokat és a számítógépes feldolgozási technológiát arra használták, hogy érzékeljék az irodákban zajló akusztikus eseményeket, például az ajtócsukódást, vagy a billentyűzet és a kávéfőző hangját. Ezen túlmenően a dolgozók hangutasítással vezérelhették a fűtést és a világítást, de akár segítséget is kérhetek egy felkiáltással, amire a rendszer rögtön riasztotta a biztonsági szolgálatot.

A spanyolországi Santander városában tizenkét évvel ezelőtt telepítettek számos utcát lefedő érzékelőhálózatot, hogy intelligens városi alkalmazások tesztkörnyezeteként szolgáljon. Ebbe a meglévő hálózatba integrálták az Ear-It projekthez fejlesztett kicsi, olcsó jelfeldolgozó egységeket, úgynevezett „Acoustic Processing Unitokat” (APU).

A feldolgozóegységek képesek közvetlenül feldolgozni az akusztikai adatokat, és csak a meghatározott értékelési célok szempontjából releváns információkat továbbítják. Ez lehetővé teszi például, hogy akusztikusan mérjék a forgalom nagyságát egy utcán, majd az adatok alapján vezéreljék a közlekedési lámparendszert – ezzel is csökkentve például a zajszennyezést az adott terüleen. Ezen kívül algoritmusokat használtak a szirénák akusztikus érzékelésére, hogy vészhelyzetben lehetővé tegyék a járművek pozíciójának meghatározását és a közlekedési lámpák jelzéseinek automatikus kiigazítását.

Nem véletlen, hogy ezen a megoldáson épp' az oldenburgi cég dolgozik, hiszen az ő projektjük az ún. Halló Autó is. Ez a saját projektjük a járművek külső zajainak megfigyelésére koncentrál, mivel azok fontos, eddig kiaknázatlan információkat árulnak el, nem csak a szirénázó autók irányáról, hanem az útburkolat, a gumiabroncsok, a fékek, vagy más kritikus alkatrészek állapotáról. Az Ear-It esetében viszont az volt a cél, hogy olyan robusztus jelfeldolgozási módszereket és olcsó hardvert fejlesszenek ki, ami alkalmas meglévő kábeles vagy vezeték nélküli érzékelőhálózatokba való egyszerű integrálásra. Az APU tökéletesnek bizonyult a feladatra, hiszen a magja egy beágyazott lapka, ami lehetővé teszi, hogy a komplex jelfeldolgozási algoritmusokat széles sávú, nagy felbontású hangjelekre is alkalmazzák.

Az Ear-Itben szintén résztvevő, svédországi Lulea Műszaki Egyetem azt a kérdést is megvizsgálta, hogy az emberek a fenntarthatóság, energiatakarékosság, vagy biztonság érdekében hajlandóak-e elfogadni a folyamatos akusztikus megfigyelést, kvázi állandó hallgatózást. Az öt ország ezer résztvevőjével végzett vizsgálat kimutatta, hogy

a biztonság területén az akusztikus alkalmazások elfogadottsága lényegesen nagyobb, mint a videokamerás megfigyelésé.

Ennek előfeltétele persze az, hogy a polgárokat tájékoztassák arról, ha közterületen, vagy közösségi térben adatgyűjtés folyik. A felmérés eredményei szerint az emberek azt is szeretnék, ha a rendszer bárminemű bevezetése előtt külön-külön jóvá is hagyhatnák, hogy a részvételükkel összegyűjtött adatokat milyen célra használják fel.

Gábor János

Főoldali kép: Fraunhofer IDMT

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS