Anélkül is folyamatosan működik egy új, csupán napelemmel üzemeltetett vízgyűjtő rendszer, hogy rendszeresen szervizelni kellene. Egy-egy egysége naponta több liter vizet képes kivonni a levegőből.
A szaúdi Abdullah Király Technológiai és Tudományegyetem (KAUST) feltalálói szerint az új vízgyűjtő rendszer alapját olyan függőleges mikrocsatornák gyűjteménye alkotja, amelyekbe abszorbensként sóoldatot töltenek, hogy hatékonyabban nyeljék el a vizet. A vizes sóoldat ugyanannak a kapilláris hatásnak köszönhetően emelkedik fel a csatornában, ami a növények szárában működik: felhúzza a vizet, ezután a koncentrált sóoldat visszadiffundál, hogy további vizet gyűjtsön.
Az eddig ismert napelemes vízgyűjtő rendszerek kétlépcsős ciklusban működnek: először egy abszorbens anyag befogja a vizet a levegőből, majd, amikor telítetté válik, a rendszert lezárják és napfénnyel melegítik, hogy kivonják a befogott vizet. Az egyik lépcsőről a másikra való átállás ezen az elven kézi munkát vagy egy váltórendszert igényel, ami bonyolulttá és költségessé teszi a víztermelést. Ezzel szemben a KAUST innovációja az, hogy
a vízgyűjtő rendszerük automatikusan váltogat a két szakasz között, így folyamatosan működik, emberi beavatkozás nélkül.
„A rendszerünkben a tömegszállító hidak kulcsfontosságú szerepet játszanak az atmoszférikus vízgyűjtés nyitott része és az édesvíz-generálás zárt része között. A tömeg és a hő szállításának optimalizálásával sikerült növelnünk a rendszer hatékonyságát és eredményességét” – magyarázták a projektet vezető Kaijie Yang és Tingting Pan PhD hallgatók, akik szerint az inspirációt a természetes folyamatok megfigyelése, és különösen az adta, hogy a növények hogyan szállítják a vizet gyökereiktől a levelekig, speciális szerkezeteken keresztül.
A Nature oldalain publikált tanulmány leírja a rendszer Szaúd-Arábiában végzett tesztelésének eredményeit is. Ezek szerint az automatikus és önellátó vízgyűjtő minden négyzetmétere naponta 2-3 liter vizet termel a nyári évszakban és kb. 1-3 litert ősszel. A rendszert több héten át bármiféle karbantartás nélkül működtették, és azt is kimutatták, hogy közvetlen vízforrásként használható kínai káposzta vagy sivatagi fák öntözésére.
„A rendszer megépítéséhez felhasznált anyagok a következők: egy vízelszívó szövet, némi olcsón kapható nedvszívó só és egy műanyagból készült keret. Ezeket az anyagokat kifejezetten a megfizethetőségük és könnyű elérhetőségük miatt választottuk, így várhatóan a kész rendszer ára is megfizethetők lesz, ami nagyszabású alkalmazás esetén fontos kérdés, főleg a világ alacsony jövedelmű régióiban” – mutatott rá Qiaoqiang Gan, a tanulmány egyik vezető szerzője.
A KAUST technológiai áttörése óriási jelentőséggel bírhat azokban a szegény országokban, ahol a lakosságnak sem feltétlenül jut elég víz, nemhogy a növénytermesztése, ami eszkalálja a problémát, hiszen élelmiszerhiányhoz vezethet. A tudósok egy olyan megoldást kerestek és találtak meg, ami nem egyszerűen megsegíti a világ vízhiányos területeit, hanem hozzá is járul a fenntartható fejlődéshez.
A főoldali kép illusztráció. Kép: Heno Hwang, KAUST
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.
