Az energiaiparban már 1,3 millió forint fölött jár a bruttó átlagkereset

Az energiaiparban már 1,3 millió forint fölött jár a bruttó átlagkereset
2024. 07. 24., 09:40

2023. májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a nettó átlagkereset 433 600, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2024 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint volt, 14,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban – olvasható a KSH közleményében. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 607 800 forintra becsülhető, 15,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 609 100, a költségvetésben 592 900, a nonprofit szektorban 636 200 forintot tett ki, 14,1, 17,5, illetve 19,3 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 433 600, a kedvezményeket figyelembe véve 448 700 forintot ért el, 14,8, illetve 14,6 százalékkal volt magasabb, mint 2023. májusban.

A bruttó mediánkereset 525 100 forint volt, 16,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el, 17,2 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.

A bruttó átlagkereset májusban a „villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás” nemzetgazdasági alágban volt a legmagasabb (1 331 611 forint), a szociális ellátásban dolgozók bruttó átlagkeresete ugyanakkor mindössze 348 273 forint (közfoglalkoztatottak nélkül 483 539 forint) volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS