Ez az új EV-akkumulátor eloltja magát, ha véletlenül kigyullad

Ez az új EV-akkumulátor eloltja magát, ha véletlenül kigyullad
2024. 02. 07., 15:10

Több kínai (Hunan, Sun-Yat-sen, Central South) és egy amerikai (Clemson) egyetem kutatói kereskedelmi forgalomban kapható, lángok elfojtására használt hűtőfolyadékokat módosítottak úgy, hogy azok elektrolitként is működjenek. A megoldás végleg eloszlathatja az EV-akkumulátor elleni legkomolyabb érvet, azt, hogy gyúlékony.

A Nature Sustainability című szaklapban megjelent tanulmány szerint az új, önkioltó akkumulátor kialakításának köszönhetően szerkezeten belül, lényegében passzívan lehet megakadályozni a túlmelegedés okozta tüzeket és robbanásokat. A tudósok részletesen leírták, hogy hogyan cserélték le egy EV-akkumulátor rendkívül gyúlékony elektrolitját – vagyis az anyagot, ami lehetővé teszi az elektromos töltés áramlását az akkumulátor pólusai között – olyan anyagokra, amelyeket egy kereskedelmi forgalomban kapható tűzoltókészülék is tartalmaz.

A hagyományos elektrolit lítiumsóból és szerves oldószerből áll. Mindkettő gyúlékony és hajlamos a kémiai bomlás láncreakciójára, ami aztán nagyon nehezen eloltható tűzhöz vagy robbanáshoz vezethet. A kutatók akkumulátor-elektrolitja ehhez képest nem volt gyúlékony, sőt, hőálló, ráadásul az első kísérletek alapján bármilyen akkumulátor-kémiai megoldással kompatibilis.

A módszert laboratóriumban, különböző körülmények között tesztelték, és kiderült: az elektrolitjuk széles hőmérséklet-tartományban, körülbelül mínusz 75 és +80 Celsius-fok között is jól működik. Megállapították továbbá, hogy az akkumulátoraik elvezetik a hőt és hatékonyan kioltják a belső tüzeket. Erre egy meglehetősen drasztikus, de életszerű próbával világítottak rá: átütöttek a feltöltött akkumulátoron egy rozsdás acélszöget, ami törvényszerűen rövidzárlatot, ebből adódóan pedig tüzet vagy robbanást okozhat, de a prototípus ehhez képest ellenállónak és tűzbiztosnak bizonyult.

A kutatók szerint az általuk tervezett kialakítás alkalmas arra, hogy biztonságosabbá tegye a lítiumion-akkumulátorokat, és idő nyerhető vele a hosszabb távú fejlesztésekhez, amelyek csökkentik a túlmelegedés és a termikus elszabadulás eredendő kockázatát.

A lítium-ion akkumulátorokat széles körben használják az elektronikában és az elektromos járművekben, de számos biztonsági problémával küzdenek. Ezek egyike a belső ellenállás az elektromos töltés áramlásával szemben, ami miatt a hőmérsékletük töltés és kisülés közben változik. A biztonságot és a tartósságot komolyan veszélyeztetheti a magas külső hőmérséklet vagy az akkumulátorcsomagon belüli egyenlőtlen hőmérséklet is.

A kutatók összességében rámutattak: ki lehet fejleszteni olyan nem gyúlékony elektrolitot, ami könnyen elvezeti a hőt az akkumulátorcsomagtól, széles hőmérséklet-tartományban működik, nagyon tartós, és bármilyen akkumulátorkémiával kompatibilis. Néhány kihívás ettől függetlenül még a teljes siker útjában áll: a legtöbb ismert nem gyúlékony szerves oldószer drága és környezetkárosító fluort és foszfort tartalmaz. A kutatás folytatásában ezek helyett keresnek fenntarthatóbb és költséghatékonyabb alternatívákat.

Gábor János

A főoldali kép illusztráció! Fotó: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS