Rémisztően kevés akkumulátorfém áll az európai autóipar rendelkezésére

Rémisztően kevés akkumulátorfém áll az európai autóipar rendelkezésére
2023. 12. 05., 15:10

Az akkumulátorgyártás számára kritikus fontosságú fémek 2030-ig szükséges mennyiségének csak kevesebb mint ötöde felett rendelkezik az európai autóipar. Vannak persze proaktív vállalatok, de jelen állás szerint nem fognak összejönni az e-mobilitási céljaik.

Miközben az egész világ minden erejével azon van, hogy elektrifikálja a személyautók piacát – és ezért eddig stratégiai készlettel bíró bányákat is megnyithatnak –, az európai autóipar egyelőre nem biztosította be a klímavédelmi célokhoz szükséges akkumulátorfém-mennyiséget. A Transport & Energy (T&E) jelentése szerint az európai autógyártók az EV-akkumulátorok kulcsfontosságú fémeinek kevesebb mint egyötödével gazdálkodhatnak biztosan, és ez finoman szólva sem vet jó fényt az ellátási láncok rugalmasságára.

Az európai autógyártóknak komoly kihívásokkal kell szembenézniük az elektromos járművekkel kapcsolatos, 2030-ig tervezett céljaik megvalósításáért, ugyanis az ehhez nélkülözhetetlen kulcsfontosságú akkumulátorfémek biztosítása jelentős lemaradásban van - állapította meg a T&E a nyilvános szerződések alapján készült elemzésében. A jelenlegi akkumulátortechnológiákhoz szükséges, olyan alapvető fémek, mint a lítium, a kobalt és a nikkel mindössze 16 százaléka áll rendelkezésre Európában ahhoz, hogy a gyártási és értékesítési tervek megvalósuljanak.

Így állnak a gyártók jelenleg

A Tesla a nyersanyag- és cellagyártási stratégiái alapján vezeti a T&E összesített rangsorát - bár a felelős gyakorlatok terén több versenytársától is elmarad. A Volkswagen mindhárom kategóriában jól teljesít, így a második helyen végzett, éppen előzve a BYD-t, ami a nyersanyagok tekintetében ugyan az első helyen áll, de a felelős gyakorlatok szempontjából lemaradt, mivel nem ad tájékoztatást a fenntartható beszerzési útvonalairól. A Stellantis európai gyártó szintén ígéretesnek tűnik az akkumulátorfémek biztosítása terén, de összességében azt lehet megállapítani, hogy a vizsgált világcégek között csupán hat olyan akad (Tesla, BYD, VW, Ford, Renault, Stellantis), amelyik rendelkezik hosszú távú szerződésekkel mindhárom kulcsfontosságú fémre, vagy tervezi az akkumulátorok kémiai rendszerének módosítását, hogy csökkentse a fémektől való függőségét.

Érdekes módon az olyan, hazánkban is gyárakkal rendelkező prémium gyártók, mint a Mercedes-Benz és a BMW – amelyek felelős ipari gyakorlatok szempontjából a legjobbnak számítanak –, a többiekhez képest alig biztosítottak be elegendő nyersanyagot az akkumulátortechnológiákhoz 2030-ig szükséges mennyiségből. A Mercedes esetében csak egyetlen érvényes szerződésről tud a T&E, míg a BMW nem is osztott meg azzal kapcsolatos információkat a nyilvánossággal, hogy hogyan kívánja biztosítani a három kritikus fémből szükséges mennyiségeket.

„Az autógyártók elektromos járművekkel kapcsolatos céljai és kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos stratégiái között egyértelmű szakadék van – hangsúlyozta a T&E járművekkel és e-mobilitással kapcsolatos ellátási láncokért felelős igazgatója, Julia Poliscanova. A Tesla és a BYD jóval a legtöbb európai szereplő előtt jár, akik csak most ébrednek rá az akkumulátorfémek biztosításának fontosságára. Ennek a jelentésnek riadót kell fújnia a vezérigazgatók és a befektetők számára, hogy az ellátási láncukban előbbre kell lépjenek.”

Gábor János

Főoldali kép: senivpetro - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS