Az akkumulátorgyártás számára kritikus fontosságú fémek 2030-ig szükséges mennyiségének csak kevesebb mint ötöde felett rendelkezik az európai autóipar. Vannak persze proaktív vállalatok, de jelen állás szerint nem fognak összejönni az e-mobilitási céljaik.
Miközben az egész világ minden erejével azon van, hogy elektrifikálja a személyautók piacát – és ezért eddig stratégiai készlettel bíró bányákat is megnyithatnak –, az európai autóipar egyelőre nem biztosította be a klímavédelmi célokhoz szükséges akkumulátorfém-mennyiséget. A Transport & Energy (T&E) jelentése szerint az európai autógyártók az EV-akkumulátorok kulcsfontosságú fémeinek kevesebb mint egyötödével gazdálkodhatnak biztosan, és ez finoman szólva sem vet jó fényt az ellátási láncok rugalmasságára.
Az európai autógyártóknak komoly kihívásokkal kell szembenézniük az elektromos járművekkel kapcsolatos, 2030-ig tervezett céljaik megvalósításáért, ugyanis az ehhez nélkülözhetetlen kulcsfontosságú akkumulátorfémek biztosítása jelentős lemaradásban van - állapította meg a T&E a nyilvános szerződések alapján készült elemzésében. A jelenlegi akkumulátortechnológiákhoz szükséges, olyan alapvető fémek, mint a lítium, a kobalt és a nikkel mindössze 16 százaléka áll rendelkezésre Európában ahhoz, hogy a gyártási és értékesítési tervek megvalósuljanak.
A Tesla a nyersanyag- és cellagyártási stratégiái alapján vezeti a T&E összesített rangsorát - bár a felelős gyakorlatok terén több versenytársától is elmarad. A Volkswagen mindhárom kategóriában jól teljesít, így a második helyen végzett, éppen előzve a BYD-t, ami a nyersanyagok tekintetében ugyan az első helyen áll, de a felelős gyakorlatok szempontjából lemaradt, mivel nem ad tájékoztatást a fenntartható beszerzési útvonalairól. A Stellantis európai gyártó szintén ígéretesnek tűnik az akkumulátorfémek biztosítása terén, de összességében azt lehet megállapítani, hogy a vizsgált világcégek között csupán hat olyan akad (Tesla, BYD, VW, Ford, Renault, Stellantis), amelyik rendelkezik hosszú távú szerződésekkel mindhárom kulcsfontosságú fémre, vagy tervezi az akkumulátorok kémiai rendszerének módosítását, hogy csökkentse a fémektől való függőségét.
Érdekes módon az olyan, hazánkban is gyárakkal rendelkező prémium gyártók, mint a Mercedes-Benz és a BMW – amelyek felelős ipari gyakorlatok szempontjából a legjobbnak számítanak –, a többiekhez képest alig biztosítottak be elegendő nyersanyagot az akkumulátortechnológiákhoz 2030-ig szükséges mennyiségből. A Mercedes esetében csak egyetlen érvényes szerződésről tud a T&E, míg a BMW nem is osztott meg azzal kapcsolatos információkat a nyilvánossággal, hogy hogyan kívánja biztosítani a három kritikus fémből szükséges mennyiségeket.
„Az autógyártók elektromos járművekkel kapcsolatos céljai és kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos stratégiái között egyértelmű szakadék van – hangsúlyozta a T&E járművekkel és e-mobilitással kapcsolatos ellátási láncokért felelős igazgatója, Julia Poliscanova. A Tesla és a BYD jóval a legtöbb európai szereplő előtt jár, akik csak most ébrednek rá az akkumulátorfémek biztosításának fontosságára. Ennek a jelentésnek riadót kell fújnia a vezérigazgatók és a befektetők számára, hogy az ellátási láncukban előbbre kell lépjenek.”
Gábor János
Főoldali kép: senivpetro - Freepik
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.