Önvezető drón szállít alkatrészeket egy tengeri szélturbina tetejére

Önvezető drón szállít alkatrészeket egy tengeri szélturbina tetejére
2023. 11. 02., 14:22

Világelső tesztet bonyolítottak le egy 2,6 méter szárnyfesztávolságú autonóm drón segítségével. Az önvezető jármű sikeresen teljesítette a közel 70 kg-os rakomány átadását, a tengeri szélerőmű egyik turbinájának tetején. Videó.

A hatalmas, autonóm drón – amelynek mérete és tömege nagyjából megegyezik egy zsiráfkölyökével, a szárnyfesztávolsága pedig az albatroszéval – egy nagy, Északi-tengeren található tengeri szélerőműparkban áll tesztelés alatt. A feladata az eszközutánpótlás a karbantartó személyzet számára, akiknek így nem kell felcsörlőzni vagy kézben felhordani a turbina tetejére a szervizhez szükséges szerszámokat, pótalkatrészeket.

A dán Ørsted szélenergia-szolgáltató vállalat teherhordó drón segítségével oldja meg az eszközutánpótlást a szélerőműparkban, így elmondhatja magáról, hogy a világon elsőként támogatja ezzel a módszerrel a turbinák karbantartását. A cég egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy melyik partnere adta a drónt a művelet végrehajtásához, de más érdekes adatokat azért közölt a művelet sikeres végrehajtása után.

Az Ørsted jelenleg 58 kilogrammos drónokkal végez teherszállító kísérleteket a Hornsea 1 nevű tengeri szélerőműparkban, az Egyesült Királyság vizein. A cég reméli, hogy az eszközök segítenek a műveleti költségek és az idő csökkentésében, valamint a tengeri szélerőművek üzemeltetési biztonságának és hatékonyságának javításában.

A vállalat közzétett egy videót is a hajóról felszálló drón repüléséről. A rakomány egy óriási narancssárga zsákban, zsinóron lógva utazott a tengeri szélturbina tetejéig, ahol a repülő egy magasított platformra engedte le a csomagot, hogy a karbantartók lecsatolhassák azt, a kötéllel együtt. A dán energetikai vállalat azt állítja, hogy a drón 2,6 méteres szárnyfesztávolsággal rendelkezik, és képes akár 68 kilogrammos rakomány továbbítására, ami megkönnyíti a Hornsea 1-hez hasonló tengeri szélerőművek karbantartáshoz szükséges nehéz tárgyak szállítását. A park 174 szélturbinájának kapacitása 1,2 gigawatt, ami több mint egymillió brit háztartás áramellátásához elegendő tiszta energiát termel.

A drónok használata csökkenti a munkakiesést, mivel a rakományszállítás során nem kell leállítani a turbinákat – annak ellenére sem, hogy a videón ennek ellenkezője látható, nyilván azért, mert tesztrepülést mutattak be. A megoldás nemcsak a szélerőművek személyzetének munkáját teszi biztonságosabbá, hanem csökkenti a többszöri hajóút szükségességét, ezáltal a szén-dioxid-kibocsátást is. Az Ørsted azt tervezi, hogy a drónokat már meglévő személyzetszállító és szervizhajókról fogják üzemeltetni.

 

A vállalat számára nem új ennek a technológiának az alkalmazása, hiszen kisebb méretű drónokat már használtak, könnyebb feladatokra: a DSV Global Transport and Logistics céggel együttműködve 2,5 kilogrammos csomagokat szállítottak, 100 kilométeres távolságra. Most a nagyobb léptékű műveletekre is kiterjesztik teherszállító drónok bevetését, miközben aktívan keresik az együttműködési lehetőségeket a vezető drónos légi teherszállító szolgáltatókkal. A drónok vízfelületek feletti üzemeltetése egyébként nagyobb rugalmassággal kivitelezhető, mint lakott területeken, amelyekre továbbra is számos szigorú korlátozás van érvényben, gyakorlatilag mindenhol a világon.

A cég célja, hogy elősegítse a költségek csökkentését, valamint a hatékonyság és a biztonság maximalizálását célzó innovációkat a tengeri szélenergia-ágazatban. „A drónos teherszállítás fontos lépés ebbe az irányba” – mondta Mikkel Haugaard Windolf, az Ørsted offshore logisztikai csapatának vezetője.

Gábor János

A főoldali kép illusztráció. Forrás: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS