Az EU projektjében olyan detektort fejlesztenek, ami valós időben elemzi a városi levegőben lévő gázokat. Az eszköz áttörést jelenthet a légszennyezés okozta betegedések visszaszorításában: nyilvános térképen bárki követheti majd a gázkoncentrációkat.
A június végén záruló, PASSEPARTOUT névre keresztelt, új levegőminőség-ellenőrző rendszer lézertechnológiát használ a mérgező gázok legkisebb mennyiségének kimutatására. Nagy kiterjedésű, sűrűn lakott területeken vetik majd be, gázelemző hálózatot építve belőle. A rendszer nyilvános adatszolgáltatást fog nyújtani, így a navigációs alkalmazásokban bárki megnézheti, hogy a tartózkodási helyén vagy az útvonalán mennyire szennyezett a levegő, ezáltal elkerülheti a kockázatos területeket.
A detektor szenzorai többféle gáz jelenlétét és mennyiségét képesek kimutatni, a nitrogén-dioxidtól a kén-dioxidon át a szén-monoxidig és az ózonig, nem beszélve a káros finom részecskékről. Ezek koncentrációját dinamikus környezetben és valós időben fogják mérni, hogy pontos intézkedéseket lehessen tenni a légszennyezésből eredő megbetegedések visszaszorítására.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint több mint ötmillió ember hal meg idő előtt a környezeti levegőszennyezésből származó mérgező gázmolekulák és részecskék magas szintje miatt.
Jelenleg a városi környezet levegőminőségének felmérésére szolgáló módszerek drága, hűtőszekrény méretű készülékekre támaszkodnak. Az olcsó érzékelők viszont kémiai reakciókkal dolgoznak, ami remek lenne, viszont a jelenlegi generációik pontatlanok, és gyakran dobnak kis hamis eredményeket. Utóbbiak alapos fejlesztésére alapították a 6,9 millió eurós (2,7 milliárd forintos) EU-támogatással rendelkező, összességében 8,54 millió eurós (3,4 milliárd forintos) PASSEPARTOUT projektet, hogy egy olyan kompakt érzékelőt hozzanak létre, ami teljeskörűen felismeri a mérgező gázok típusait és koncentrációját, de az ára közben ezer euró (390-400 ezer forint) alatt marad. Ennyiért igazán széles körben hozzáférhető eszközhöz jutnának a városok és kormányzatok.
„A miniatűr PASSEPARTOUT hiperspektrális optikai alapú érzékelők átfogó megközelítést nyújtanak a városi levegő minőségének megértéséhez. Arra viszont, hogy széles körű hálózatot hozzunk létre, és érdemi lépéseket tegyünk az intelligens város megvalósítása felé, a jelenlegi, drága módszerek nem alkalmasak – érvelt a projekt mellett Dr. William Whelan-Curtin, a PASSEPARTOUT koordinátora. A városi levegő pontos felmérése napjainkban nehézkes, főleg, mert levegő minősége időben, rövid távolságokon belül és egy város különböző területein is jelentősen változékony. A hagyományos megfigyelési módszerek nehezen tudják megragadni ezeket az árnyalt változásokat. Azon dolgozunk, hogy nagy pontosságú és kiváló térbeli felbontású rendszert biztosítsunk a nitrogén-oxid, a kén-dioxid, az ammónia, a metán, a szén-monoxid, a szén-dioxid és a feketeszén kimutatására.”
A rendszer fototermikus és fotoakusztikus hatások segítségével működik: amikor a lézerfény eléri a mérgező gázt, a molekula elnyeli a fényenergiát, és egyedi hőnyommal mutatja meg magát. Erről a rendszer jelentést kap, azonosítja, hogy milyen káros gázra lelt és az mekkora mennyiségben van jelen adott helyen, illetve időben.
A PASSEPARTOUT csapata jelenleg hulladéklerakókban, tengeri kikötőkben, valamint az olaszországi Bariban működő egyetemen és az írországi Corkban található más intézményekben teszteli a technológiáját.
„A projekt részeként egy okostelefonos alkalmazást fejlesztünk ki a levegőminőség valós idejű ellenőrzésére. Reméljük, hogy a jövőben ez integrálható lesz a Google Maps-be, így a munkába vagy iskolába tartó és onnan hazafelé tartó útvonalon nem csak a közlekedési gócpontokat, hanem a legtisztább levegőjű útvonalat is meg lehet majd nézni” – magyarázta Dr. Whelan-Curtin.
Főoldali kép: Freepik
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
Az idei első és a valaha mért legmagasabb bruttó rendszerterhelést regisztrálta a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 2025. január 15-én.
