A Balaton vagy az Adria? – A VOSZ kiszámolta, idén hol olcsóbb nyaralni

2024. 07. 24., 12:40

Éttermi fogyasztáskor és apartman bérlésekor is többet kell fizetni az adriai-tengerparton, mint a Balatonon a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) számításai szerint.

Az utóbbi időben megszaporodtak azok a cikkek, megszólalások, amelyek szerint jobban megéri Horvátországba utazni, mint a magyar tengernél nyaralni. A VOSZ számításai szerint azonban éttermi fogyasztáskor átlagosan 30 százalékkal, apartman bérléskor 35 százalékkal magasabb árat kell fizetni az adriai-tengerparton, mint a Balatonon. A 3 és 4 csillagos szállodáknál lehet a Balaton kissé drágább – írja a Pénzcentrumnak küldött elemzésében Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.

Az ár-összehasonlításban a leggyakrabban választott szálláshely- és vendéglátóipari termékek átlagos árait vették figyelembe a horvát tengerparton, illetve a Balaton-parti településeken. Hasonló méretű és turisztikai jelentőségű települések kerültek nagyító alá: Horvátországból Rovinj, Pula, Makarska, Zadar, Sibenik, Rijeka és Fazana, Magyarországról pedig Balatonalmádi, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonfüred, Balatongyörök, Balatonlelle, Balatonrendes, Balatonszárszó, Gyenesdiás, Keszthely, Révfülöp és Siófok.

Csaknem száz középkategóriás, legalább 4+ Google-értékeléssel rendelkező étterem és büfé árait vizsgálták. Egy kétgyermekes család költségei a következőképp alakulnak (az összehasonlításnál 392 forintos euró-árfolyamot használták). A felszolgált italokért átlagosan 78 százalékkal, a pizzáért 40 százalékkal, az éttermi főételekért 46 százalékkal kell többet fizetni az Adriánál, mint a Balatonnál.

Száz szálláshelyet választottak ki, amelyek között hotel, kemping, apartman és hostel vegyesen szerepelt – ez esetben is egy 4 fős családra vonatkozó költségeket vizsgálták.

Apartmanban tartózkodás esetén a Balatonnál átlagosan 40 százalékkal kevesebbet kell fizetni. Kemping igénybevételekor azonban a különbség jelentősebb: többszörös a napi ár az Adrián, mint a Balaton partján. A VOSZ ár-összehasonlításában kizárólag a 3 és 4 csillagos szállodák esetén mutatható ki, hogy a Balatonnál kismértékben magasabbak az árak. Félpanziós ellátás esetén 10, míg reggelivel csaknem 15 százalékkal többet fizetünk itthon.

Mint Gazsi Attila írja: „Minden olvasónak azt javaslom, hogy saját maga is tekintse át és hasonlítsa össze a lehetőségeket, illetve a nyaralás tervezésekor kalkuláljon az útdíjakkal, repülő- és vonatjegyek költségével, vagy üzemanyagköltséggel! A Balatonnál töltött családi vakáció anyagi terhei ugyanis jelentősen alacsonyabbak lehetnek egy horvátországinál.”

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS