A Balaton vagy az Adria? – A VOSZ kiszámolta, idén hol olcsóbb nyaralni

2024. 07. 24., 12:40

Éttermi fogyasztáskor és apartman bérlésekor is többet kell fizetni az adriai-tengerparton, mint a Balatonon a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) számításai szerint.

Az utóbbi időben megszaporodtak azok a cikkek, megszólalások, amelyek szerint jobban megéri Horvátországba utazni, mint a magyar tengernél nyaralni. A VOSZ számításai szerint azonban éttermi fogyasztáskor átlagosan 30 százalékkal, apartman bérléskor 35 százalékkal magasabb árat kell fizetni az adriai-tengerparton, mint a Balatonon. A 3 és 4 csillagos szállodáknál lehet a Balaton kissé drágább – írja a Pénzcentrumnak küldött elemzésében Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.

Az ár-összehasonlításban a leggyakrabban választott szálláshely- és vendéglátóipari termékek átlagos árait vették figyelembe a horvát tengerparton, illetve a Balaton-parti településeken. Hasonló méretű és turisztikai jelentőségű települések kerültek nagyító alá: Horvátországból Rovinj, Pula, Makarska, Zadar, Sibenik, Rijeka és Fazana, Magyarországról pedig Balatonalmádi, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonfüred, Balatongyörök, Balatonlelle, Balatonrendes, Balatonszárszó, Gyenesdiás, Keszthely, Révfülöp és Siófok.

Csaknem száz középkategóriás, legalább 4+ Google-értékeléssel rendelkező étterem és büfé árait vizsgálták. Egy kétgyermekes család költségei a következőképp alakulnak (az összehasonlításnál 392 forintos euró-árfolyamot használták). A felszolgált italokért átlagosan 78 százalékkal, a pizzáért 40 százalékkal, az éttermi főételekért 46 százalékkal kell többet fizetni az Adriánál, mint a Balatonnál.

Száz szálláshelyet választottak ki, amelyek között hotel, kemping, apartman és hostel vegyesen szerepelt – ez esetben is egy 4 fős családra vonatkozó költségeket vizsgálták.

Apartmanban tartózkodás esetén a Balatonnál átlagosan 40 százalékkal kevesebbet kell fizetni. Kemping igénybevételekor azonban a különbség jelentősebb: többszörös a napi ár az Adrián, mint a Balaton partján. A VOSZ ár-összehasonlításában kizárólag a 3 és 4 csillagos szállodák esetén mutatható ki, hogy a Balatonnál kismértékben magasabbak az árak. Félpanziós ellátás esetén 10, míg reggelivel csaknem 15 százalékkal többet fizetünk itthon.

Mint Gazsi Attila írja: „Minden olvasónak azt javaslom, hogy saját maga is tekintse át és hasonlítsa össze a lehetőségeket, illetve a nyaralás tervezésekor kalkuláljon az útdíjakkal, repülő- és vonatjegyek költségével, vagy üzemanyagköltséggel! A Balatonnál töltött családi vakáció anyagi terhei ugyanis jelentősen alacsonyabbak lehetnek egy horvátországinál.”

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS