Az otthoni munkavégzést valamilyen formában biztosító álláslehetőségek száma tavaly május óta az azt megelőző egy évhez képest 7 százalékkal emelkedett – derül ki a Profession.hu legújabb elemzéséből.
Az atipikus, vagyis a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák számos formában jelen vannak a munkaerőpiacon: ide tartozik például a behívásos munkavégzés, a munkakör megosztása vagy a több munkáltató által létesített munkaviszony is, ezek azonban Magyarországon továbbra is kevéssé elterjedtek. A rugalmas és részmunkaidős vagy home office lehetőségek viszont annál gyakoribbak és az elmúlt években egyre nagyobb teret kaptak.
Az elmúlt egy év során meghirdetett állásokat vizsgálva a leginkább jellemző atipikus munkavégzési formának továbbra is a home office számít, az álláslehetőségek 12,3 százalékában említették ezt a munkaadók. Ahogy tavaly, idén is a második helyen a részmunkaidős munkaviszony szerepel, ezek az állások a teljes hirdetésszám 5,6 százalékát teszik ki.
Munkarend tekintetében a 2024 májusa óta meghirdetett pozíciók 80 százaléka hagyományos, 8 órás jelenlétet igényel heti 5 napon. A hirdetések 7,7 százalékánál beosztás szerinti munkavégzést írnak elő, rugalmas munkaidőt 4 százalékuk ajánl, 2,7 százalékukban pedig kétműszakos rendszert jelöltek meg a cégek.
Az elmúlt egy év álláslehetőségeit összevetve az azt megelőző egy évvel, az otthoni munkavégzés lehetősége nem csökkent –sőt összességében valamelyest nőni tudott. A szakterületek közül pedig van néhány, amelynél kiemelkedő arányban szerepelnek olyan pozíciók, amelyeknél volt vagy van lehetőség irodán kívüli munkavégzésre. A tavalyi májust megelőző egy évben is kiemelkedő arányban biztosítottak home office-t az informatikai területeken, ebben pedig idén sincs lényeges változás. Az elmúlt egy év során leggyakrabban az IT, programozás és fejlesztés, valamint az IT üzemeltetés és telekommunikáció terüleken meghirdetett pozícióknál volt adott az otthoni munkavégzés lehetősége: az előbbi esetében közel felében, az utóbbinál pedig valamivel több, mint egyharmadában szerepelt ilyen információ.
Tavaly május óta az üzleti támogatóközpontok állásaiban került elő az otthoni munkavégzés leggyakrabban az IT területek után, ezeknek közel egyharmada tartalmazott erre vonatkozó információt. A pénzügy, könyvelés területén 29 százalékra emelkedett a home office-t kínáló hirdetések aránya a vizsgált időszakban.
Az otthoni munkavégzést kínáló állásokra gyakrabban jelentkeznek a fiatalabb munkavállalók. A legnagyobb arányban a 18-25 éves korcsoportból kerülnek ki ezek a pályázók (27,9 százalék), őket követik a 31-40 éves munkakeresők (26,8 százalék), majd a 26-30 évesek (20 százalék). Az ilyen munkalehetőségekre jelentkezők felének egyetem vagy főiskola, 40 százalékuknak pedig középiskolai a legmagasabb végzettsége.
Az álláskeresők döntésében jelentős szerepet játszanak a bércsomag melletti, nem anyagi jellegű juttatások is, ezek közül is különösen fontos a home office lehetősége. „Kiemelten sok jelentkezés történik a munkaerőpiacon, amely a vállalatoknak egy egészen más jellegű kihívást jelent, mint néhány éve. A hirdetésenkénti átlagos jelentkezőszámok magasak, így a munkáltatóknak rendszerint a megfelelő jelöltek kiválasztása igényel nagyobb erőforrást. A meglévő munkavállalók hatékony megtartása pedig szintén kiadásokkal járhat: az infláció hatása a cégekre és a dolgozókra a korábbinál is szükségesebbé tette a bérek és a kompenzációs csomagok átgondolt megtervezését. A home office lehetőségére például az azt biztosítani képes munkáltatóknak érdemes költséghatékony juttatási elemként tekinteniük” – fogalmazott Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.