Duna House: Már érezhető az önazonossági törvényjavaslat hatása az ingatlanpiacon

2025. 05. 30., 18:05

A tervek szerint július 1-jén életbe lépő törvényjavaslat már most változásokat indított el a hazai ingatlanpiacon. A szabályozás különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot. A Duna House ezért a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanszakértőket is megkérdezte.

Bánáti András, a Duna House siófoki franchise partnere jól ismeri a hazai nyaralóövezetek ingatlanpiacát. A szakértő úgy véli, a tervezett szabályozás egyértelműen árcsökkentő hatású lehet: „A vevők visszariadhatnak a vásárlástól a szabályozással járó további bizonytalan költségek és korlátozások miatt. Ez megnehezíti az eladók számára az értékesítést, és így potenciálisan alacsonyabb árakat is eredményezhet.”

Különösen azok a települések lehetnek érintettek, ahol már most is túlterhelt az infrastruktúra, vagy még látnak lehetőséget az önkormányzati bevételek növelésére. A Velencei-tó térségében egyértelműen ilyen Velence és Gárdony, de olyan településeket is találunk, ahol például több utcában még mindig nincs kiépített vízhálózat, és már eddig is korlátozták az új építési engedélyek kiadását.

Árpási László, a Duna House soproni irodájának vezetője más aspektusból közelíti meg a témát. Szerinte a legnagyobb gondot a jogbizonytalanság okozhatja: „A bankok tulajdonképpen már most beárazzák a bizonytalanságot: több településen szigorúbb feltételekkel adnak csak hitelt, vagy el is utasítják a hitelezést. Ez visszavetheti a forgalmat, különösen a kisebb településeken.”

A tervezet szerint az önkormányzatok rendeletben határozhatják meg a kívánatos lakosságszámot, és különféle korlátozó eszközöket is bevezethetnek, így például a lakcím létesítésének feltételhez kötését, az elővásárlási jogot vagy akár a betelepülési adót. A szabályozás elsőként azokat a térségeket érintheti, ahol a népesség az utóbbi években dinamikusan nőtt, vagy a helyi infrastruktúra már most is feszített. Ilyen például Dunakeszi, Szigetszentmiklós, Tihany és Fertőd.

Az ingatlanpiac résztvevőinek, különösen a befektetőknek és fejlesztőknek július 1-jét követően érdemes lesz még szorosabb figyelemmel kísérniük az ingatlan- és hitelpiaccal kapcsolatos hiteles adatközléseket (amilyen például a Duna House Tranzakciószám Becslése és a Barométer című rendszeres kiadványa is), emellett pedig természetesen az egyes önkormányzatok lépéseit is, mivel a szabályozások településenként jelentősen eltérőek lehetnek.

Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese szerint a piac stabilitásának megőrzéséhez ekkora horderejű szabályozás előtt elengedhetetlen lenne a széles körű szakmai egyeztetés a hitel- és ingatlanpiaci szereplőkkel. „Az ingatlanpiac rendkívül érzékenyen reagál a bizonytalanságokra, és ez senkinek sem érdeke. Különösen akkor, ha a magyar családok legnagyobb vagyontárgyáról van szó.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 07., 20:10
A 130 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 Programban már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben; a támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-04 18:05:00
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete közlése szerint idén január–júniusban 12,2 százalékkal több elektromos járművet helyeztek forgalomba Magyarországon, mint egy évvel korábban, a szakmai szervezet értékelése szerint a bővülés hátterében elsősorban vállalati e-autó program áll – mutatnak rá az Energetikai Minisztérium szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS