Az utóbbi években felhalmozott bizalmi tőke is kellett ahhoz, hogy a BYD Magyarországra telepítse európai üzleti és kutatás-fejlesztési központját – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója egy rádióinterjúban.
Joó István a TrendFM kereskedelmi rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a kínai cég 2024 februárja óta építi Szegeden az első európai autógyárát és egyes épületeknél már a tetőszerkezete is elkészült, ami azt jelenti, hogy a munkálatok európai mércével mérve nagyon gyorsan haladnak.
Nem is ez a BYD első hazai projektje, hiszen Komáromban évek óta gyártanak elektromos buszokat. A hosszú és eredményes együttműködéssel kialakított bizalom elengedhetetlen volt az újabb beruházás elnyeréséhez – mutatott rá a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos.
A világ legnagyobb elektromosautó-gyártója Budapesten alakítja ki európai üzleti és kutatás-fejlesztési központját. A XI. kerületben vásároltak irodaházat, és hamarosan elkezdik a munkatársak felvételét. A beruházás legalább kétezer munkahelyet teremt, és a BYD vállalása szerint ezeket a lehető legnagyobb arányban helyi, magyar munkavállalókkal töltik be.
Az újbudai központból irányítják majd egyebek mellett az európai márkakereskedői hálózatot és a cég marketingjét, így sok-sok szakemberre lesz szükség.
A kutatás-fejlesztési (K+F) bázis két projekttel indul, az egyik az elektromos hajtáslánc hatékonyságának növelését, a másik vezetéstámogató rendszerek mesterséges intelligenciára épülő fejlesztésére irányul.
Mindez gazdaságtörténeti jelentőségű eredmény és nagy büszkeség a HIPA számára – emelte ki Joó István.
Elmondta, hogy a bizalmi tőke mellett a befektetőbarát üzleti környezet és a szakember-utánpótlás is sokat számított abban, hogy a BYD ismét bizalmat szavazott Magyarországnak.
A kormány pénzügyileg is támogatja a beruházást, de „bármelyik ország örömmel adott volna” pénzt azért, hogy megszerezze a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központját, hiszen ez a pénz „sokszorosan megtérül”.
Az együttvéve százmilliárd forintos értéket képviselő K+F projektek messze a legnagyobbak a HIPA történetében, az eddigi rekordnak – a vállalatirányítást szoftveres megoldásokkal segítő amerikai Diligent Corporation idén bejelentett beruházásának – nagyjából a háromszorosát teszik ki.
Fontos azonban az is, hogy a BYD az új központban kidolgozott szabadalmak felét Magyarországon jelenti be. A kínai cég egyebek mellett azt is vállalta, hogy legalább három egyetemmel együttműködik, és bevon a munkába doktori képzésben, mesterképzésben és duális szakképzésben tanuló fiatalokat is.
Ezek az eredmények azt jelentik, hogy a BYD beruházása „új dimenziót nyit” a HIPA által kezelt K+F projektek történetében – húzta alá a vezérigazgató.
A fenntartató mobilitás egyik legnagyobb szereplőjének magyarországi jelenléte a több mint egy évig tartó tárgyalások eredményeként megvalósuló beruházással tovább bővül, méghozzá magas képzettséget igénylő szerepkörökkel, üzleti szolgáltatásokkal és kutatással, fejlesztéssel.
Éppen ez a HIPA stratégiája, „eddig is azt mondtuk, hogy az első a gyártás, a járműgyártás vagy bármilyen más termék gyártása, és arra alapozva lehet továbblépni a legmagasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységekkel” – mondta Joó István.
A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó országos szervezet. Legfontosabb feladata, hogy térítésmentes szakmai segítséget nyújtson azon külföldi és magyar vállalatoknak, amelyek Magyarországon kívánnak befektetni. A HIPA 2014. január 1. és 2024. december 31. között 2200 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel 59,2 milliárd eurónyi beruházáshoz és országszerte csaknem 170 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.