Joó István: bizalmi tőke is kellett az új BYD-beruházás megszerzéséhez

Joó István: bizalmi tőke is kellett az új BYD-beruházás megszerzéséhez
2025. 05. 27., 12:25

Az utóbbi években felhalmozott bizalmi tőke is kellett ahhoz, hogy a BYD Magyarországra telepítse európai üzleti és kutatás-fejlesztési központját – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója egy rádióinterjúban.

Joó István a TrendFM kereskedelmi rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a kínai cég 2024 februárja óta építi Szegeden az első európai autógyárát és egyes épületeknél már a tetőszerkezete is elkészült, ami azt jelenti, hogy a munkálatok európai mércével mérve nagyon gyorsan haladnak.

Nem is ez a BYD első hazai projektje, hiszen Komáromban évek óta gyártanak elektromos buszokat. A hosszú és eredményes együttműködéssel kialakított bizalom elengedhetetlen volt az újabb beruházás elnyeréséhez – mutatott rá a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos. 

A világ legnagyobb elektromosautó-gyártója Budapesten alakítja ki európai üzleti és kutatás-fejlesztési központját. A XI. kerületben  vásároltak irodaházat, és hamarosan elkezdik a munkatársak felvételét. A beruházás legalább kétezer munkahelyet teremt, és a BYD vállalása szerint ezeket a lehető legnagyobb arányban helyi, magyar munkavállalókkal töltik be.

Az újbudai központból irányítják majd egyebek mellett az európai márkakereskedői hálózatot és a cég marketingjét, így sok-sok szakemberre lesz szükség.

A kutatás-fejlesztési (K+F) bázis két projekttel indul, az egyik az elektromos hajtáslánc hatékonyságának növelését, a másik vezetéstámogató rendszerek mesterséges intelligenciára épülő fejlesztésére irányul.

Mindez gazdaságtörténeti jelentőségű eredmény és nagy büszkeség a HIPA számára – emelte ki Joó István.

Elmondta, hogy a bizalmi tőke mellett a befektetőbarát üzleti környezet és a szakember-utánpótlás is sokat számított abban, hogy a BYD ismét bizalmat szavazott Magyarországnak.

A kormány pénzügyileg is támogatja a beruházást, de „bármelyik ország örömmel adott volna” pénzt azért, hogy megszerezze a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központját, hiszen ez a pénz „sokszorosan megtérül”.

Az együttvéve százmilliárd forintos értéket képviselő K+F projektek messze a legnagyobbak a HIPA történetében, az eddigi rekordnak – a vállalatirányítást szoftveres megoldásokkal segítő amerikai Diligent Corporation idén bejelentett beruházásának – nagyjából a háromszorosát teszik ki.

Fontos azonban az is, hogy a BYD az új központban kidolgozott szabadalmak felét Magyarországon jelenti be. A kínai cég egyebek mellett azt is vállalta, hogy legalább három egyetemmel együttműködik, és bevon a munkába doktori képzésben, mesterképzésben és duális szakképzésben tanuló fiatalokat is.

Ezek az eredmények azt jelentik, hogy a BYD beruházása „új dimenziót nyit” a HIPA által kezelt K+F projektek történetében – húzta alá a vezérigazgató.

A fenntartató mobilitás egyik legnagyobb szereplőjének magyarországi jelenléte a több mint egy évig tartó tárgyalások eredményeként megvalósuló beruházással tovább bővül, méghozzá magas képzettséget igénylő szerepkörökkel, üzleti szolgáltatásokkal és kutatással, fejlesztéssel.

Éppen ez a HIPA stratégiája, „eddig is azt mondtuk, hogy az első a gyártás, a járműgyártás vagy bármilyen más termék gyártása, és arra alapozva lehet továbblépni a legmagasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységekkel” – mondta Joó István.

A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó országos szervezet. Legfontosabb feladata, hogy térítésmentes szakmai segítséget nyújtson azon külföldi és magyar vállalatoknak, amelyek Magyarországon kívánnak befektetni. A HIPA 2014. január 1. és 2024. december 31. között 2200 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel 59,2 milliárd eurónyi beruházáshoz és országszerte csaknem 170 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 16., 22:10
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
2026-04-16 15:05:00
A Duna House 2026 márciusi vévői érdeklődési adatai szerint a XIII. kerület változatlanul az összes budapesti kerület közül a legkeresettebb ingatlanpiaci célpont, miközben a budai oldalon a II. és XII. kerület erősödött. Az érdeklődési trendek elemzése ugyanakkor több pesti kerület – köztük a korábban Top 3-ban szereplő VII. kerület – mérsékelt, de tartós visszaesését jelzi.
2026-04-15 11:20:00
Idén április 15-től június 9-ig tart az egységes kérelmek beadásának időszaka. A kérelmek kétharmadát minden évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász tanácsadói adják be, tavaly ez szám meghaladta a 102 ezret.

  Rovathírek: HIPA

Ezernél is több új lakást kell építeni a következő években Kecskeméten, hogy a település lépést tarthasson a Mercedes-Benz üzemének bővítésével – derült ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség fórumán, amelyen az alföldi nagyváros lakhatási helyzetét tekintették át a német autógyártó társaság képviselői ingatlanpiaci szakértőkkel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.