Bebizonyították: a mikroműanyagok talajlakó állatokon át kerülnek a táplálékhálóba

Bebizonyították: a mikroműanyagok talajlakó állatokon át kerülnek a táplálékhálóba
Gábor János  |  2025. 05. 29., 11:05

A tudósok több tucatnyi helyszínen vizsgálódtak. A giliszták és a csigák különösen szennyezettek, ami óriási baj, hiszen az ő közegükből, a talajból indul az emberig érő táplálékhálózat.

A Sussexi és Exeteri Egyetem kutatói több mint 580 mintát elemeztek a dél-angliai Sussex területéről, hogy feltárják a mikroműanyagok jelenlétét a szárazföldi ökoszisztémákban. Az intézmények közösen kiadott közleménye alapján a vizsgálatok a minták 12 százalékában műanyagdarabokat találtak. Ami igazán sokkoló, az az, hogy a giliszták esetében ez az arány elérte a 30 százalékot, míg a meztelencsigák és a csigák 24 százaléka szintén mikroműanyag-szennyezést mutatott.

A kutatás négy táplálkozási szintet és hat különböző gerinctelen csoportot tanulmányozott, hogy átfogó képet adjon a műanyagszennyezés mértékéről egy szárazföldi ökoszisztémában.

A vizsgálatok során azonosították a gerinctelen állatokban, így azok természetesen élőhelyén leggyakrabban előforduló műanyagfajtát is, ami nem más, mint a poliészter. Ez az anyag minden bizonnyal ruházati termékek szálaiból származik – következtetnek a tudósok. Ha a poliészter jelenléte nem lenne elég nagy probléma, felvázolták azt is, hogy a lebomló plasztikból felszabaduló vegyi anyagok a talajra nézve ugyancsak súlyos veszélyt jelentenek.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy leginkább a növényevő fajok és a korhadó növényi anyagokat fogyasztó szervezetek érintettek, de a ragadozók, például a katicabogarak is gyakran lenyelnek nagyobb műanyagdarabokat.

„Meglepődtünk, mennyire elterjedt ez a műanyagszennyezés – mondta Emily Thrift, a Sussexi Egyetem ökológia szakos doktorandusz oktatója, a tanulmány vezető szerzője. – Ez az első olyan kutatás, amely azt mutatja, hogy a műanyagok következetesen megjelennek egy teljes szárazföldi gerinctelen közösségben. Korábbi vizsgálatainkban hasonló műanyagfajtákat találtunk a sünök ürülékében, de most úgy tűnik, hogy ezek a gerinctelen zsákmányállatok révén a madarak, emlősök és hüllők táplálékába is bekerülnek.”

Tamara Galloway, az Exeteri Egyetem professzora hozzátette: ahhoz, hogy csökkentsük a táplálkozási hálózatba (majd onnan az emberi fogyasztásra készülő élelmiszerekbe) kerülő mikroműanyagok mennyiségét, először meg kell értenünk, hogyan kerülnek oda. „Emily eredményei kulcsfontosságú első lépést jelentenek ennek a folyamatnak és a vadvilágra gyakorolt következményeinek megértésében” – fűzte hozzá.

A kutatásban szintén résztvevő Fiona Mathews, a Sussexi Egyetem környezetbiológusa szerint „a mikroműanyagok ma már minden szinten jelen vannak a táplálkozási hálózatban. Jelenleg a figyelem főként a hulladékra irányul, mint a szennyezés fő forrására, de ezek az eredmények többféle forrásra utalnak, a ruházattól kezdve egészen a festékekig. Most már sürgősen meg kell értenünk, hogy az egyes műanyagok miként károsítják az ökoszisztémákat.”

Az egyetemek közleménye emlékeztet: korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a műanyag elfogyasztása a különböző fajoknál a növekedés visszamaradását, a termékenység csökkenését, illetve a máj, a vese és a gyomor működésének megváltozását okozhatja, ami egyre komolyabb aggodalmat kelt a környezetvédők körében.

Címlapkép: onlyyouqjFreepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 07., 20:10
A 130 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 Programban már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben; a támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-07 16:20:00
Az Otthon Start programhoz köthetően fokozódhat a kereslet a kisebb lakások iránt, és a több adásvétel emelkedő pályán tarthatja a lakásárakat, de mivel a kamattámogatott hitelek nehezebben épülnek be a lakásárakba, és a befektetők is óvatosabbakká válhatnak, ezért drasztikus drágulás középtávon nem várható – olvasható az ingatlan.com elemzésében.
2025-07-04 18:05:00
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete közlése szerint idén január–júniusban 12,2 százalékkal több elektromos járművet helyeztek forgalomba Magyarországon, mint egy évvel korábban, a szakmai szervezet értékelése szerint a bővülés hátterében elsősorban vállalati e-autó program áll – mutatnak rá az Energetikai Minisztérium szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS