Bebizonyították: a mikroműanyagok talajlakó állatokon át kerülnek a táplálékhálóba

Bebizonyították: a mikroműanyagok talajlakó állatokon át kerülnek a táplálékhálóba
Gábor János  |  2025. 05. 29., 11:05

A tudósok több tucatnyi helyszínen vizsgálódtak. A giliszták és a csigák különösen szennyezettek, ami óriási baj, hiszen az ő közegükből, a talajból indul az emberig érő táplálékhálózat.

A Sussexi és Exeteri Egyetem kutatói több mint 580 mintát elemeztek a dél-angliai Sussex területéről, hogy feltárják a mikroműanyagok jelenlétét a szárazföldi ökoszisztémákban. Az intézmények közösen kiadott közleménye alapján a vizsgálatok a minták 12 százalékában műanyagdarabokat találtak. Ami igazán sokkoló, az az, hogy a giliszták esetében ez az arány elérte a 30 százalékot, míg a meztelencsigák és a csigák 24 százaléka szintén mikroműanyag-szennyezést mutatott.

A kutatás négy táplálkozási szintet és hat különböző gerinctelen csoportot tanulmányozott, hogy átfogó képet adjon a műanyagszennyezés mértékéről egy szárazföldi ökoszisztémában.

A vizsgálatok során azonosították a gerinctelen állatokban, így azok természetesen élőhelyén leggyakrabban előforduló műanyagfajtát is, ami nem más, mint a poliészter. Ez az anyag minden bizonnyal ruházati termékek szálaiból származik – következtetnek a tudósok. Ha a poliészter jelenléte nem lenne elég nagy probléma, felvázolták azt is, hogy a lebomló plasztikból felszabaduló vegyi anyagok a talajra nézve ugyancsak súlyos veszélyt jelentenek.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy leginkább a növényevő fajok és a korhadó növényi anyagokat fogyasztó szervezetek érintettek, de a ragadozók, például a katicabogarak is gyakran lenyelnek nagyobb műanyagdarabokat.

„Meglepődtünk, mennyire elterjedt ez a műanyagszennyezés – mondta Emily Thrift, a Sussexi Egyetem ökológia szakos doktorandusz oktatója, a tanulmány vezető szerzője. – Ez az első olyan kutatás, amely azt mutatja, hogy a műanyagok következetesen megjelennek egy teljes szárazföldi gerinctelen közösségben. Korábbi vizsgálatainkban hasonló műanyagfajtákat találtunk a sünök ürülékében, de most úgy tűnik, hogy ezek a gerinctelen zsákmányállatok révén a madarak, emlősök és hüllők táplálékába is bekerülnek.”

Tamara Galloway, az Exeteri Egyetem professzora hozzátette: ahhoz, hogy csökkentsük a táplálkozási hálózatba (majd onnan az emberi fogyasztásra készülő élelmiszerekbe) kerülő mikroműanyagok mennyiségét, először meg kell értenünk, hogyan kerülnek oda. „Emily eredményei kulcsfontosságú első lépést jelentenek ennek a folyamatnak és a vadvilágra gyakorolt következményeinek megértésében” – fűzte hozzá.

A kutatásban szintén résztvevő Fiona Mathews, a Sussexi Egyetem környezetbiológusa szerint „a mikroműanyagok ma már minden szinten jelen vannak a táplálkozási hálózatban. Jelenleg a figyelem főként a hulladékra irányul, mint a szennyezés fő forrására, de ezek az eredmények többféle forrásra utalnak, a ruházattól kezdve egészen a festékekig. Most már sürgősen meg kell értenünk, hogy az egyes műanyagok miként károsítják az ökoszisztémákat.”

Az egyetemek közleménye emlékeztet: korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a műanyag elfogyasztása a különböző fajoknál a növekedés visszamaradását, a termékenység csökkenését, illetve a máj, a vese és a gyomor működésének megváltozását okozhatja, ami egyre komolyabb aggodalmat kelt a környezetvédők körében.

Címlapkép: onlyyouqjFreepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS