A május 28-án közzétett Eurobarométer felmérés szerint 18 éve nem volt ennyire magas az Európai Unióba vetett bizalom szintje, és soha nem volt még ilyen nagy arányú az euró támogatottsága. Az európaiak azt is szeretnék, ha a közös védelem- és biztonságpolitika révén az EU erősebbé és határozottabbá válna, ugyanakkor továbbra is a békét tekintik az EU-ra legjellemzőbb értéknek.
18 éve nem volt ennyire magas az EU-ba vetett bizalom szintje
Az európaiak 52 százaléka bízik az EU-ban, ami 2007 óta a legmagasabb arány. A bizalom mértéke a 15–24 éves fiatalok körében a legmagasabb (59 százalék). Egy másik 18 éves rekordot jelent, hogy az európaiak 52 százaléka nyilatkozik úgy, hogy bízik az Európai Bizottságban, és ez az arány is különösen magas a fiatal polgárok körében (57 százalék). Az országa kormányában ugyanakkor a válaszadók 36 százaléka bízik, az országa parlamentjében pedig 37 százalékuk.
A válaszadók háromnegyede (75 százalék) állítja, hogy uniós polgárnak érzi magát – ez az utóbbi két évtizedben mért legnagyobb arány.
Tíz uniós polgár közül több mint hat (62 százalék) derűlátó az EU jövőjét illetően.
Az európaiak határozottan támogatják az eurót
Az Eurobarométer felmérés szerint a közös valuta támogatottsága nagyobb mint valaha, mind az EU-ban (74 százalék), mind az euróövezetben (83 százalék). Az európai gazdaság helyzetét az európaiak 44 százaléka jónak, 48 százaléka pedig rossznak tartja. A polgárok nagy része (43 százalék) szerint az európai gazdasági helyzet a következő 12 hónapban stabil marad.
Az európaiak erősebb és határozottabb EU-t szeretnének
Tíz válaszadó közül majdnem hét (69 százalék) úgy gondolja, hogy az Európai Unió a stabilitást képviseli a zűrzavaros világban.
Tíz európaiból közel kilenc (88 százalék) egyetért azzal, hogy a világ országai és régiói között szabályozottabb együttműködésre van szükség. Az uniós polgárok több mint négyötöde (86 százalék) egyetért azzal, hogy a vámok emelése károsan hat a világgazdaságra. Ugyanakkor, ha más országok növelik az EU-ból származó behozatalra kivetett vámjaikat, a válaszadók 80 százaléka szerint erre válaszul az EU-nak is vámokat kell kivetnie az érdekei védelmében.
Tízből több mint nyolc válaszadó (81 százalék) támogatja a tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikáját, ami 2004 óta a legmagasabb arány. Ugyanakkor az elkövetkező öt évre tekintve 78 százalékukat aggasztja az EU védelmének és biztonságának kérdése.
Ami az uniós költségvetés prioritásait illeti, az európai polgárok azt szeretnék, ha az uniós költségvetést a védelemre és a biztonságra (43 százalék), a foglalkoztatásra, a szociális ügyekre és a közegészségügyre (42 százalék), valamint az oktatásra, a képzésre, az ifjúságra, a kultúrára és a médiára (34 százalék, nem változott) fordítanák. A polgárok legnagyobb része (40 százalék) szerint a biztonság és a védelem az a legfontosabb terület, amelynek nagyobb uniós finanszírozásban kellene részesülnie, ezt az energetikai átállás/megfizethető energia követi (32 százalék).
Az európaiak szerint az EU-nak középtávon a biztonság és a védelem (39 százalék), azután a gazdaság (29 százalék), a migráció (24 százalék), valamint az éghajlat és a környezetvédelem (24 százalék) területén kell intézkedéseket hoznia. Ugyanakkor az uniós polgárok 44 százaléka véli úgy, hogy rövid távon a béke és a stabilitás biztosítása lenne a legpozitívabb hatással az életére, ezt követi az élelmiszer-, az egészségügyi és az ipari ellátás biztosítása az EU-ban (27 százalék), valamint több munkalehetőség megteremtése (26 százalék).
Továbbra is a békét tekintik az EU-ra legjellemzőbb értéknek (41 százalék, +2 százalékpont), ezt követi a demokrácia (33 százalék, -2 százalékpont), valamint a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása (28 százalék, új elem).
Az ukrajnai háborúra adott uniós válasz folyamatos, szilárd támogatást élvez
Az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval kapcsolatban az európai válaszadók 80 százaléka egyetért azzal, hogy fogadják be a háború elől menekülő embereket az EU-ba, míg az európaiak több mint háromnegyede (76 százalék) támogatja, hogy Ukrajna kapjon pénzügyi és humanitárius támogatást. Az uniós polgárok 72 százaléka támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat, míg tízből hat (60 százalék) egyetért azzal, hogy az EU tagjelölti státuszt adjon Ukrajnának, 59 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzését és szállítását.
15 válaszlehetőségből továbbra is Oroszország Ukrajna elleni invázióját tekintik a legfontosabb uniós szintű kérdésnek (27 százalék) (ezt követi 24 százalékkal a nemzetközi helyzet, valamint 20 százalékkal a biztonság és a védelem). Az európai válaszadók 77 százaléka egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve.
A 103. standard Eurobarométer felmérésre (2025 tavasza) 2025. március 26. és április 22. között került sor a 27 tagállamban. Összesen 26 368 uniós polgárt kérdeztek meg személyesen. Kilenc tagjelölt és potenciális tagjelölt országban (Ukrajna kivételével mindegyik országban) és az Egyesült Királyságban is sor került interjúkra.
Európai Bizottság
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.