Zenga.hu: berobbantak a lakásárak, a fő kérdés, hogy meddig tart ki a lendület

2025. 05. 25., 14:15

A 2015 óta eltelt tíz évben éves átlagban közel 15 százalékos lakásár-emelkedés volt mérhető Magyarországon. Az elmúlt fél évben viszont az erős kereslet hatására ennél is nagyobb emelkedést láthattunk a hirdetési árakban, ami mögött elsősorban a befektetési célú vásárlások erősödése állt. A zenga.hu kínálati adatai megerősítik, hogy a mostani fellendülés rendkívül hirtelen történt, bizonyos megyékben 6 hónap is elég volt a 15 százalékos drágulás eléréséhez. A befektetői kereslet mérséklődésével a fő kérdés, hogy meddig tart ki a lendület, és merre mehetnek tovább a lakásárak az előttünk álló évben.

„Évente közel 15 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az elmúlt évtizedben. Bár 2020-ban volt egy kisebb lassulás az áremelkedés ütemében, az azt követő két évben ezt kompenzálta a piac. A 2023-as megtorpanás viszont már intenzívebb volt: a megnövekedett infláció és a magasabb hitelkamatok közvetlenül, a fokozódó geopolitikai feszültségek és az energiapiaci bizonytalanság pedig közvetetten járultak hozzá a jövőbe vetett bizalom csökkenéséhez, amelynek hatására sokan elhalasztották a korábban tervezett lakásvásárlásukat” – mondta el Futó Péter, a zenga.hu ingatlanpiaci elemzési vezetője.

Eközben a befektetők közül is sokan a magasabb hozamot ígérő állampapírok mellett döntöttek a lakásvásárlással szemben, így az adásvételek száma 2022-ről 2023-ra nézve mintegy 25 százalékkal csökkent.

Gyorsan eljött a fordulat

A piaci környezet változásával – alacsonyabb kamatok mind a hitelek, mind az állampapírok esetében – viszont ezt a megtorpanást is gyorsan korrigálta a piac. A zenga.hu kínálatába bekerülő aktív lakóingatlan-hirdetések átlagára 2024 áprilisa és 2025 áprilisa között 21 százalékkal emelkedett, amiben a budapesti drágulásnak is nagy szerepe volt. A fővárosban a vizsgált időszakban 25 százalékkal emelkedett a lakások hirdetési ára.
„Míg korábban jellemzően egy év kellett ahhoz, hogy az áremelkedés elérje a 15 százalékot, addig 2024 áprilisától számítva a fővárosban ez 7 hónap alatt bekövetkezett. Baranya és Veszprém megyében pedig ennél is kevesebb időre, mindössze 6 hónapra volt szükség a 15 százalékos áremelkedés eléréséhez. Az intenzív drágulásról sokat elmond, hogy Budapest mellett 8 olyan megyénk volt, ahol a 15 százalékos áremelkedés eléréséhez most kevesebb mint egy év kellett” – magyarázta a számokat Futó Péter.

Ahogy a piaci ciklusok változásakor az lenni szokott, most is a befektetők reagáltak elsőként, így az említett áremelkedésekhez nem kis mértékben járultak hozzá a befektetési célú vásárlások.

Mit hoz a jövő?

„Az előttünk álló évben azonban a mostaninál kisebb ütemű áremelkedés várható. Egyrészt az ingatlanárak alakulása tartósan nem szakadhat el a jövedelmek és az infláció alakulásától, másrészt a befektetői roham lecsengésével kell egy kis idő, amíg a kereslet és a kínálat újra megtalálja a közös árszintet, azaz a saját célra vásárlók széles köre is alkalmazkodik a megemelkedett kínálati árakhoz, és szükség esetén az eladók is hajlandók lesznek engedni az általuk elképzelt árból. Végül az árakat befolyásolhatják az olyan kormányzati intézkedések is, mint a lakhatási tőkeprogram elindítása, amely a hosszútávú várakozások szerint évente 5–6 ezer új lakással bővítheti a kínálatot, enyhítve a mostani keresletoldali nyomást, de a május 13-án benyújtott helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslat is hatással lehet a lakáspiac keresleti és kínálati oldalára. Ezek alapján az év második felében a lakásárak mérsékeltebb ütemű emelkedésére számítunk” – tette hozzá Futó Péter.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS