2024-ben is Magyarország vonzotta a legtöbb kínai tőkét Európában

2024-ben is Magyarország vonzotta a legtöbb kínai tőkét Európában
2025. 05. 29., 12:05

Tavaly is Magyarországra érkezett az Európába irányuló kínai működőtőke legnagyobb része – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Rhodium Group és a Mercator Institute for China Studies (MERICS) közös jelentése alapján.

A tanulmány szerint Magyarország második éve őrzi vezető pozícióját az Európai Unió és az Egyesült Királyság alkotta térségbe irányuló kínai befektetések fogadásában. Magyarország tavaly 31 százalékos részaránnyal végzett az első helyen, míg a hagyományosan meghatározó szereppel bíró „nagy trió”, vagyis a Németország-Franciaország-Egyesült Királyság országcsoport a kínai beruházások csupán 20 százalékát szerezte meg.

A régióba Kínából érkező közvetlen működőtőke-befektetések (FDI) összértéke 10 milliárd euró volt 2024-ben, ami 47 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, és az első növekedés 2016 óta. Ahogy 2023-ban, úgy 2024-ben is a zöldmezős beruházások tették ki a térségben indított kínai projektek derékhadát, és az autóiparba érkezett a legtöbb tőke, méghozzá elsősorban az elektromosjármű-gyártás (EV) területére. Ezt a dimenziót tekintve még inkább megmutatkozik Magyarország jelentősége, hiszen a kínai EV-beruházási projektek 62 százaléka irányult tavaly hazánkba, ami további jelentős emelkedés az egy évvel korábbi 57 százalékhoz képest.

A tanulmányban azt is kiemelték, hogy a vizsgált térségben zajló tíz legnagyobb kínai beruházás közül négy Magyarországon valósul meg, köztük a BYD szegedi autógyára és a CATL debreceni akkumulátorgyára. A BYD projektjével kapcsolatban hozzáfűzték, hogy az első európai autógyárát Magyarországon építő cég több beszállítói konferenciát tartott már, amelyeken „több száz potenciális partner” vett részt. A New York-i Rhodium Group kutatóintézet és a berlini központú MERICS egyebek mellett hozzátette, hogy az idén is folytatódhat a kínai beruházások fellendülése az EU és az Egyesült Királyság alkotta térségben.

Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója a tanulmánnyal kapcsolatban rámutatott, hogy a BYD nem csupán az első európai autógyárát építi Magyarországon, hanem az európai üzleti központja és kutatás-fejlesztési bázisa helyszínéül is hazánkat választotta, elősegítve, hogy a teljes gazdaság a magas hozzáadott értékű tevékenységek felé mozduljon el. „Hálásak vagyunk partnereinknek, megtisztelő számunkra, hogy Magyarországot választották” – mondta a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos.

A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó országos szervezet. Legfontosabb feladata, hogy térítésmentes szakmai segítséget nyújtson azon külföldi és magyar vállalatoknak, amelyek Magyarországon kívánnak befektetni. A HIPA 2014. január 1. és 2024. december 31. között 2.200 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel 59,2 milliárd eurónyi beruházáshoz és országszerte csaknem 170 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS