Tavaly is Magyarországra érkezett az Európába irányuló kínai működőtőke legnagyobb része – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Rhodium Group és a Mercator Institute for China Studies (MERICS) közös jelentése alapján.
A tanulmány szerint Magyarország második éve őrzi vezető pozícióját az Európai Unió és az Egyesült Királyság alkotta térségbe irányuló kínai befektetések fogadásában. Magyarország tavaly 31 százalékos részaránnyal végzett az első helyen, míg a hagyományosan meghatározó szereppel bíró „nagy trió”, vagyis a Németország-Franciaország-Egyesült Királyság országcsoport a kínai beruházások csupán 20 százalékát szerezte meg.
A régióba Kínából érkező közvetlen működőtőke-befektetések (FDI) összértéke 10 milliárd euró volt 2024-ben, ami 47 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, és az első növekedés 2016 óta. Ahogy 2023-ban, úgy 2024-ben is a zöldmezős beruházások tették ki a térségben indított kínai projektek derékhadát, és az autóiparba érkezett a legtöbb tőke, méghozzá elsősorban az elektromosjármű-gyártás (EV) területére. Ezt a dimenziót tekintve még inkább megmutatkozik Magyarország jelentősége, hiszen a kínai EV-beruházási projektek 62 százaléka irányult tavaly hazánkba, ami további jelentős emelkedés az egy évvel korábbi 57 százalékhoz képest.
A tanulmányban azt is kiemelték, hogy a vizsgált térségben zajló tíz legnagyobb kínai beruházás közül négy Magyarországon valósul meg, köztük a BYD szegedi autógyára és a CATL debreceni akkumulátorgyára. A BYD projektjével kapcsolatban hozzáfűzték, hogy az első európai autógyárát Magyarországon építő cég több beszállítói konferenciát tartott már, amelyeken „több száz potenciális partner” vett részt. A New York-i Rhodium Group kutatóintézet és a berlini központú MERICS egyebek mellett hozzátette, hogy az idén is folytatódhat a kínai beruházások fellendülése az EU és az Egyesült Királyság alkotta térségben.
Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója a tanulmánnyal kapcsolatban rámutatott, hogy a BYD nem csupán az első európai autógyárát építi Magyarországon, hanem az európai üzleti központja és kutatás-fejlesztési bázisa helyszínéül is hazánkat választotta, elősegítve, hogy a teljes gazdaság a magas hozzáadott értékű tevékenységek felé mozduljon el. „Hálásak vagyunk partnereinknek, megtisztelő számunkra, hogy Magyarországot választották” – mondta a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos.
A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó országos szervezet. Legfontosabb feladata, hogy térítésmentes szakmai segítséget nyújtson azon külföldi és magyar vállalatoknak, amelyek Magyarországon kívánnak befektetni. A HIPA 2014. január 1. és 2024. december 31. között 2.200 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel 59,2 milliárd eurónyi beruházáshoz és országszerte csaknem 170 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.