2024-ben is Magyarország vonzotta a legtöbb kínai tőkét Európában

2024-ben is Magyarország vonzotta a legtöbb kínai tőkét Európában
2025. 05. 29., 12:05

Tavaly is Magyarországra érkezett az Európába irányuló kínai működőtőke legnagyobb része – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Rhodium Group és a Mercator Institute for China Studies (MERICS) közös jelentése alapján.

A tanulmány szerint Magyarország második éve őrzi vezető pozícióját az Európai Unió és az Egyesült Királyság alkotta térségbe irányuló kínai befektetések fogadásában. Magyarország tavaly 31 százalékos részaránnyal végzett az első helyen, míg a hagyományosan meghatározó szereppel bíró „nagy trió”, vagyis a Németország-Franciaország-Egyesült Királyság országcsoport a kínai beruházások csupán 20 százalékát szerezte meg.

A régióba Kínából érkező közvetlen működőtőke-befektetések (FDI) összértéke 10 milliárd euró volt 2024-ben, ami 47 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, és az első növekedés 2016 óta. Ahogy 2023-ban, úgy 2024-ben is a zöldmezős beruházások tették ki a térségben indított kínai projektek derékhadát, és az autóiparba érkezett a legtöbb tőke, méghozzá elsősorban az elektromosjármű-gyártás (EV) területére. Ezt a dimenziót tekintve még inkább megmutatkozik Magyarország jelentősége, hiszen a kínai EV-beruházási projektek 62 százaléka irányult tavaly hazánkba, ami további jelentős emelkedés az egy évvel korábbi 57 százalékhoz képest.

A tanulmányban azt is kiemelték, hogy a vizsgált térségben zajló tíz legnagyobb kínai beruházás közül négy Magyarországon valósul meg, köztük a BYD szegedi autógyára és a CATL debreceni akkumulátorgyára. A BYD projektjével kapcsolatban hozzáfűzték, hogy az első európai autógyárát Magyarországon építő cég több beszállítói konferenciát tartott már, amelyeken „több száz potenciális partner” vett részt. A New York-i Rhodium Group kutatóintézet és a berlini központú MERICS egyebek mellett hozzátette, hogy az idén is folytatódhat a kínai beruházások fellendülése az EU és az Egyesült Királyság alkotta térségben.

Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója a tanulmánnyal kapcsolatban rámutatott, hogy a BYD nem csupán az első európai autógyárát építi Magyarországon, hanem az európai üzleti központja és kutatás-fejlesztési bázisa helyszínéül is hazánkat választotta, elősegítve, hogy a teljes gazdaság a magas hozzáadott értékű tevékenységek felé mozduljon el. „Hálásak vagyunk partnereinknek, megtisztelő számunkra, hogy Magyarországot választották” – mondta a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos.

A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó országos szervezet. Legfontosabb feladata, hogy térítésmentes szakmai segítséget nyújtson azon külföldi és magyar vállalatoknak, amelyek Magyarországon kívánnak befektetni. A HIPA 2014. január 1. és 2024. december 31. között 2.200 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel 59,2 milliárd eurónyi beruházáshoz és országszerte csaknem 170 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS