Nettó 650 ezer forintos kezdőbérnél nem adja alább az ifjú mérnökök többsége

Nettó 650 ezer forintos kezdőbérnél nem adja alább az ifjú mérnökök többsége
2025. 05. 29., 13:05

A műszaki felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók kiemelkedő mobilitási jellemzőkkel bírnak: a karrierépítés érdekében 75 százalékuk kész belföldi költözésre, és 63 százalékuk a diploma megszerzését követően külföldi munkakeresést is tervez. 58 százalékuk itthoni elhelyezkedés esetén legalább nettó 650 ezer forintos kezdőbérre tart igényt – derült ki a Trenkwalder és az autopro.hu közelmúltban elvégzett felméréséből.

A közel 400, a hazai műszaki képzésben részvevő mérnökhallgató válaszait összegző kutatási eredmények szerint ma már a Magyarországon elhelyezkedni kívánó mérnökhallgatók 36 százaléka kezdő mérnökként is 650–850 ezer forintot szeretne keresni, további 22 százalék legalább 850 ezer forintos havi fizetéssel volna elégedett.

A diploma előtt álló mérnökhallgatók a korábbi éveknél reálisabban mérik fel az itthoni lehetőségeiket, de a többség 650 ezer forint feletti minimumelvárása továbbra is felülmúlja (még bónuszok és egyéb juttatások figyelembevétele mellett is) a junior mérnökök nettó kezdőbérét, amely adataink szerint jelenleg 550 ezer forint körül alakul – mondta Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Az autóipar jelenlegi bizonytalan helyzete a vámháború árnyékában rövid távon nem is teszi lehetővé olyan intenzív bérverseny kialakulását, amely ezt a szintet jelentősen felfelé mozdítaná el. Ebben a helyzetben kulcskérdés, hogy a pályakezdők mekkora hányada köt időleges kompromisszumot, vagy próbál szerencsét külföldön.”

Az alternatív külföldi munkalehetőségekkel ugyanis a mérnökhallgatók is tisztában vannak, számos esetben már a végzés előtti években közvetlen megkereséseket is kapnak. A válaszadók 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a diploma megszerzését követően külföldön is keres munkát. A határon túl szerencsét próbáló mérnökök 45 százalékának bérigénye legalább 3500 euró (több mint 1,4 millió forint), de 9 százalékuk legalább nettó 5500 eurós (több mint 2,2 millió forint) kezdőbérrel lenne elégedett. Ez az összeg ugyan kezdő fizetésként Nyugat-Európában is átlag felettinek számít, ám a nagyobb merítés miatt nagyobb esély van arra, hogy a jelentkező igényeire pozitívan reagáljanak, különösen, ha az illető valamilyen egyedi előnyt is képes felmutatni. Emellett ekkora összegből könnyebb is engedni valamennyit egy szakmailag gyors előmenetellel kecsegtető pozíció elnyerése érdekében.

„A mérnökhallgatók többsége, 58 százaléka valamely nemzetközi vállalat fejlesztési területén képzeli el szakmai pályakezdését. Ezért is kedvező fejlemény, hogy számos vezető autóipari gyártó folytat kutatás-fejlesztési projekteket Magyarországon, és május közepén a BYD kínai autógyártó is bejelentette európai fejlesztési központjának Budapestre helyezését. Mindezek (amellett, hogy meghatározó módon járulhatnak hozzá a hazai járműipar versenyképességének fokozásához) nem csupán a hazai, hanem a külföldi tehetséges fiatalok számára is motiváló erővel bírhatnak” – tette hozzá Nógrádi József.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS