Nettó 650 ezer forintos kezdőbérnél nem adja alább az ifjú mérnökök többsége

Nettó 650 ezer forintos kezdőbérnél nem adja alább az ifjú mérnökök többsége
2025. 05. 29., 13:05

A műszaki felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók kiemelkedő mobilitási jellemzőkkel bírnak: a karrierépítés érdekében 75 százalékuk kész belföldi költözésre, és 63 százalékuk a diploma megszerzését követően külföldi munkakeresést is tervez. 58 százalékuk itthoni elhelyezkedés esetén legalább nettó 650 ezer forintos kezdőbérre tart igényt – derült ki a Trenkwalder és az autopro.hu közelmúltban elvégzett felméréséből.

A közel 400, a hazai műszaki képzésben részvevő mérnökhallgató válaszait összegző kutatási eredmények szerint ma már a Magyarországon elhelyezkedni kívánó mérnökhallgatók 36 százaléka kezdő mérnökként is 650–850 ezer forintot szeretne keresni, további 22 százalék legalább 850 ezer forintos havi fizetéssel volna elégedett.

A diploma előtt álló mérnökhallgatók a korábbi éveknél reálisabban mérik fel az itthoni lehetőségeiket, de a többség 650 ezer forint feletti minimumelvárása továbbra is felülmúlja (még bónuszok és egyéb juttatások figyelembevétele mellett is) a junior mérnökök nettó kezdőbérét, amely adataink szerint jelenleg 550 ezer forint körül alakul – mondta Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Az autóipar jelenlegi bizonytalan helyzete a vámháború árnyékában rövid távon nem is teszi lehetővé olyan intenzív bérverseny kialakulását, amely ezt a szintet jelentősen felfelé mozdítaná el. Ebben a helyzetben kulcskérdés, hogy a pályakezdők mekkora hányada köt időleges kompromisszumot, vagy próbál szerencsét külföldön.”

Az alternatív külföldi munkalehetőségekkel ugyanis a mérnökhallgatók is tisztában vannak, számos esetben már a végzés előtti években közvetlen megkereséseket is kapnak. A válaszadók 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a diploma megszerzését követően külföldön is keres munkát. A határon túl szerencsét próbáló mérnökök 45 százalékának bérigénye legalább 3500 euró (több mint 1,4 millió forint), de 9 százalékuk legalább nettó 5500 eurós (több mint 2,2 millió forint) kezdőbérrel lenne elégedett. Ez az összeg ugyan kezdő fizetésként Nyugat-Európában is átlag felettinek számít, ám a nagyobb merítés miatt nagyobb esély van arra, hogy a jelentkező igényeire pozitívan reagáljanak, különösen, ha az illető valamilyen egyedi előnyt is képes felmutatni. Emellett ekkora összegből könnyebb is engedni valamennyit egy szakmailag gyors előmenetellel kecsegtető pozíció elnyerése érdekében.

„A mérnökhallgatók többsége, 58 százaléka valamely nemzetközi vállalat fejlesztési területén képzeli el szakmai pályakezdését. Ezért is kedvező fejlemény, hogy számos vezető autóipari gyártó folytat kutatás-fejlesztési projekteket Magyarországon, és május közepén a BYD kínai autógyártó is bejelentette európai fejlesztési központjának Budapestre helyezését. Mindezek (amellett, hogy meghatározó módon járulhatnak hozzá a hazai járműipar versenyképességének fokozásához) nem csupán a hazai, hanem a külföldi tehetséges fiatalok számára is motiváló erővel bírhatnak” – tette hozzá Nógrádi József.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025-07-15 15:20:00
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS