A műszaki felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók kiemelkedő mobilitási jellemzőkkel bírnak: a karrierépítés érdekében 75 százalékuk kész belföldi költözésre, és 63 százalékuk a diploma megszerzését követően külföldi munkakeresést is tervez. 58 százalékuk itthoni elhelyezkedés esetén legalább nettó 650 ezer forintos kezdőbérre tart igényt – derült ki a Trenkwalder és az autopro.hu közelmúltban elvégzett felméréséből.
A közel 400, a hazai műszaki képzésben részvevő mérnökhallgató válaszait összegző kutatási eredmények szerint ma már a Magyarországon elhelyezkedni kívánó mérnökhallgatók 36 százaléka kezdő mérnökként is 650–850 ezer forintot szeretne keresni, további 22 százalék legalább 850 ezer forintos havi fizetéssel volna elégedett.
„A diploma előtt álló mérnökhallgatók a korábbi éveknél reálisabban mérik fel az itthoni lehetőségeiket, de a többség 650 ezer forint feletti minimumelvárása továbbra is felülmúlja (még bónuszok és egyéb juttatások figyelembevétele mellett is) a junior mérnökök nettó kezdőbérét, amely adataink szerint jelenleg 550 ezer forint körül alakul – mondta Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Az autóipar jelenlegi bizonytalan helyzete a vámháború árnyékában rövid távon nem is teszi lehetővé olyan intenzív bérverseny kialakulását, amely ezt a szintet jelentősen felfelé mozdítaná el. Ebben a helyzetben kulcskérdés, hogy a pályakezdők mekkora hányada köt időleges kompromisszumot, vagy próbál szerencsét külföldön.”
Az alternatív külföldi munkalehetőségekkel ugyanis a mérnökhallgatók is tisztában vannak, számos esetben már a végzés előtti években közvetlen megkereséseket is kapnak. A válaszadók 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a diploma megszerzését követően külföldön is keres munkát. A határon túl szerencsét próbáló mérnökök 45 százalékának bérigénye legalább 3500 euró (több mint 1,4 millió forint), de 9 százalékuk legalább nettó 5500 eurós (több mint 2,2 millió forint) kezdőbérrel lenne elégedett. Ez az összeg ugyan kezdő fizetésként Nyugat-Európában is átlag felettinek számít, ám a nagyobb merítés miatt nagyobb esély van arra, hogy a jelentkező igényeire pozitívan reagáljanak, különösen, ha az illető valamilyen egyedi előnyt is képes felmutatni. Emellett ekkora összegből könnyebb is engedni valamennyit egy szakmailag gyors előmenetellel kecsegtető pozíció elnyerése érdekében.
„A mérnökhallgatók többsége, 58 százaléka valamely nemzetközi vállalat fejlesztési területén képzeli el szakmai pályakezdését. Ezért is kedvező fejlemény, hogy számos vezető autóipari gyártó folytat kutatás-fejlesztési projekteket Magyarországon, és május közepén a BYD kínai autógyártó is bejelentette európai fejlesztési központjának Budapestre helyezését. Mindezek (amellett, hogy meghatározó módon járulhatnak hozzá a hazai járműipar versenyképességének fokozásához) nem csupán a hazai, hanem a külföldi tehetséges fiatalok számára is motiváló erővel bírhatnak” – tette hozzá Nógrádi József.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.