Szigorodó ellenőrzések, mesterségesintelligencia-alapú kockázatelemzés és fokozott felelősség a láncolatos foglalkoztatásban és importtevékenységben – a NAV 2025-ös adóellenőrzéseinek fókuszában idén is a munkaerő-kölcsönzés, a személy- és vagyonvédelem, valamint a takarítási tevékenységet végző cégek szerepelnek.
A PwC online előadásán az adóhatóság terveiről, illetve az adózók és a vállalkozások számára egy esetleges ellenőrzés megindulásakor elvégzendő teendőkről is szó esett.
Az általános forgalmi adó (áfa) továbbra is a NAV figyelmének középpontjában áll, mert ezen a területen tapasztalják a legtöbb szabálytalanságot és visszaélést. A problémás iparágak közé tartozik a gázkereskedelem, a munkaerő-kölcsönzés, az őrzés-védelem és a takarítási szektor. Ezekben az ágazatokban az alvállalkozói láncolatokban történő visszaélések jelentős kockázatot hordoznak, a fővállalkozók felelőssége is előtérbe került, de a megrendelőknek is alaposan ellenőrizniük kell alvállalkozóikat, különösen az őrzés-védelem és a takarítás területén, mert ezek az ágazatok különösen fertőzöttek.
A számlák formális helyessége önmagában nem elegendő: a gazdasági tartalom vizsgálata és az alvállalkozói lánc átláthatósága is szükséges. A tisztességes adózók is könnyen bajba kerülhetnek, ha nem körültekintőek az ilyen összetett foglalkoztatási struktúrák esetében, így érdemes különös figyelmet fordítani a beszállítók folyamatos ellenőrzésére számlabefogadói oldalon is.
Az adóhatóság egyre erősebben támaszkodik az adatvezérelt megközelítésre, amelynek központi eleme a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása.
Horváth Tibor, a NAV Ellenőrzési Főosztályának vezetője szerint a mesterséges intelligencia segíthet abban, hogy ne csak azonosítsák a problémás adózókat, hanem a leghatékonyabb hatósági fellépés típusát is meghatározzák. Ezáltal a NAV nem pusztán a múltbeli adatok alapján tud dönteni, hanem valós időben reagálni a változó kockázatokra, differenciált megközelítést alkalmazva az adózói magatartás alapján.
Az alapvető adózói felkészülés három pilléren nyugszik – mutatott rá Farkas Gábor, a PwC adó és jogi üzletágát vezető cégtársa. Az Online Számla rendszerbe beküldött számlaadatok és a vállalatirányítási rendszerben rögzített adatok egyeztetésén (rekonsziliáció), az adókódolási hibák kiküszöbölésén, valamint a beszállítók alapos ellenőrzésén. A nem megfelelő rendszerbeállítások, a hibás áfakulcsok és a gyenge partnerellenőrzés jelentős kockázatot hordozhatnak. Ezek helyes kezelése alapvető fontosságú az adóellenőrzések sikeres végbemeneteléhez 2025-ben.
Az új ellenőrzési terv fokozott figyelmet irányít az alábbi területekre: munkaerő-kölcsönzés, turizmus és vendéglátás, bizalmi vagyonkezelés és közvetett vámképviselők tevékenysége. Utóbbi esetében jelentős változások léptek életbe a partnerellenőrzési kötelezettségek terén, ami idén először kerül az adóhatóság fókuszába. A NAV célja, hogy a kockázatos importőröket időben kiszűrje, megvédve a piacot az áfacsalásoktól.
Kerekes-Tomity Fruzsina, a PwC adószakértője felhívta a figyelmet egy fontos változásra: az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében 2025. július 1-től szigorodik az online számlaadat-szolgáltatás. Az intézkedés során 21 darab WARNING üzenet típusát sorolja át az adóhatóság ERROR kategóriába. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ezen hibaüzenetekkel érintett számlák figyelmeztetés helyett nem kerülnek majd jelentésre az Online Számla rendszerben.
Ez a változás különösen azokat az adózókat érintheti érzékenyen, akik eddig nem fordítottak kellő figyelmet a warning üzenetekre. A hibás adatszolgáltatások kijavítása elkerülhetetlenné válik, ellenkező esetben komoly bírságokra lehet számítani.
Az adóellenőrzések új hierarchiája így néz ki:
– Adategyeztetési eljárás – legújabb, legkisebb beavatkozást igénylő ellenőrzési forma, célja az önkéntes korrekció ösztönzése. Szankciók várhatóak adózói kooperáció hiányában.
– Támogató eljárás – kevésbé szigorú, kevesebb beavatkozási igénylő ellenőrzési forma. Általában személyes konzultáció kíséri, önkéntes korrekcióra ösztönözve.
– Jogkövetési vizsgálat – Nem eredményez lezárt ellenőrzési időszakot a vizsgálat, általában egy adónemre, rövidebb időszakra fókuszál, már komolyabb megállapításokhoz vezethet.
– Adóellenőrzés – utólagos ellenőrzés - valamennyi releváns adónemre kiterjedő, lezárt ellenőrzési időszakot eredményező ellenőrzési forma - bírsággal és adókülönbözet megállapításával járhat.
„Az idei év célkitűzése, hogy ahol a kockázatelemzés alapján egyértelműen szándékos szabályszegésre vezethető vissza a probléma, ott azonnal adóellenőrzést indítsunk, ne támogató eljárással kezdjünk” – hangsúlyozta Horváth Tibor.
Az adózók gyakran úgy érzik, hogy az adóhatóság az ellenőrzési feladatokat rájuk hárítja, de ez még mindig jobb, mint a közvetlen ellenőrzés, érveltek a szakértők. Az elmúlt évek tapasztalataiból kitűnt, hogy az M-lapok és az online számlaadatszolgáltatás közötti eltérések folyamatosan gondot okoznak az adózók számára.
Kerekes-Tomity Fruzsina utalt arra, hogy az ügyfelektől gyakran kapnak felkérést adóvizsgálatok előtt Online Számla és/vagy Online Pénztárgép adatok rekonsziliációjára vonatkozóan, és mindig akad eltérés az adatok között. A szakértők egyetértettek abban, hogy érdemes folyamatos rekonsziliációt végezni a szigorú és jelentős büntetések elkerülése végett.
Farkas Gábor megjegyezte: „A rekonsziliáció, azaz az adatok összevetése az adóhatósági adatokkal, alapvető elvárás minden adózó részéről.” A megfelelő adatszolgáltatás pedig nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem az ellenőrzési kockázat csökkentésének is az egyik legfontosabb eszköze.
1. Fókusz az áfán és a láncolatos foglalkoztatáson
Az adózóknak folyamatosan figyelniük kell az alvállalkozói láncaikat, visszaélés esetén ugyanis elvitatható az adólevonási jog és büntetések is várható számlabefogadói oldalon.
2. Megbízható partnerkiválasztás
A közvetett vámképviselőknek és minden importőrnek új szintre kell emelnie partnerei ellenőrzését, figyelve az adóhatósági kockázati adatokra.
3. Hibátlan adatszolgáltatás és rekonsziliáció
Az M-lapok, az online számlaadatok és az OPG adatok közötti eltérések folyamatos ellenőrzése és a hibák megszüntetése elengedhetetlen. Minden warning üzenetet komolyan kell venni.
4. Felkészülés a szigorúbb ellenőrzésekre
2025-ben nő az ellenőrzések száma, várható, hogy az adóhatóság közvetlenül adóellenőrzést indít enyhébb eljárások helyett.
5. Tudatos, adatvezérelt működés
Az adózóknak is követniük kell az adatvezérelt megközelítést: adatelemzéssel, folyamatos belső ellenőrzéssel és gyors hibajavítással csökkenthetik a kockázataikat.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.