OPTEN: kissé csökkenhet 2025-ben a beszámolók száma

2025. 05. 29., 18:40

Több beszámoló, kevesebb működő cég – ez az ellentmondásos tendencia jellemezte az elmúlt évek májusi zárását. A kata-változás utórezgései még érződtek 2024-ben, de jövőre már inkább a cégszámfogyás nyomai lesznek hangsúlyosak. Az OPTEN összefoglalója.

Május vége minden évben kiemelt időszak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a naptári év szerint zárják üzleti évüket, és kettős könyvvitelt vezetnek. Ekkor esedékes ugyanis az éves beszámolók leadása, ami egyre több cég számára jelent határidős kötelezettséget még akkor is, ha közben a működő vállalkozások száma folyamatosan csökken.

Az OPTEN adatai szerint 2024-ben közel 30 ezerrel több beszámolót adtak le a társas vállalkozások, mint 2022-ben, miközben a cégek száma 23 ezerrel mérséklődött ugyanezen időszak alatt. Míg 2022-ben mintegy 390 ezer, addig tavaly már közel 420 ezer beszámolót regisztráltak. Ez a növekedés nem véletlen: kapcsolható a 2022 második felében életbe lépett kata-módosításokhoz.

A kata-hatás kifutása a beszámolók tükrében

A kata-változás jelentősen befolyásolta a beszámolók számát, ám hatása mára kifutni látszik. A változtatás előtt több társasági forma – például bt., kkt., egyéni cég – a kata révén kikerült a számviteli törvény hatálya alól, azonban a módosításokat követően, ha társasági formában folytatták tevékenységüket, ismét beszámolási kötelezettségük keletkezett.

A 2024 májusában benyújtott beszámolók döntő többsége a 2023-as gazdálkodási évre vonatkozott, és zömében működő vállalkozásoktól érkezett. A 10 ezer darabos növekményt nem új alapítások okozták – hiszen az alapítások és megszűnések egyenlege továbbra is negatív –, hanem azok a cégek, amelyek a kata-változáshoz alkalmazkodva visszatértek a számviteli rendbe.

Május a beszámolók hónapja

Az OPTEN adatai szerint az elmúlt három évben a beszámolók több mint 60 százaléka májusban érkezett be, ez évente negyedmillió dokumentumot jelent. Május végéig jellemzően 5 cégből 4 teljesíti beszámolási kötelezettségét, és a „kicsit késők” (júniusiak) hozzáadásával már 10-ből 9 vállalkozás nyújtja be éves beszámolóját. Júniusban rendszerint 40 ezer feletti a beadások száma, de ezek közül alig 120 érinti a konszolidált beszámolók körét. A statisztikában nem szerepelnek azok a vállalkozások, amelyek naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaznak. Az ő számuk évről évre csökken, 2023-ban pedig már az 1700-at is alig haladta meg a beadott beszámolók száma.

Aki tartósan nem ad le beszámolót, az a rendszer peremére kerül

Akik elmulasztják az éves beszámoló határidőre történő beadását, nem csupán szabályt szegnek, hanem egy automatizált szankciós folyamat részeseivé válnak. A folyamatot a NAV felszólítása indítja el. Ha a cég a második felszólítás után sem tesz eleget a kötelezettségnek, mulasztási bírságra számíthat. Ezt követően, ha továbbra is elmarad a beszámoló, a NAV hivatalból törli az adószámot, majd erről értesíti a cégbíróságot. A végeredmény akár a vállalkozás megszüntetésére irányuló eljárás is lehet.

„2024-ben nem történt olyan jelentős jogszabályi változás, amely a beszámolók számát hasonlóan megdobná, mint annak idején a kata. A cégszám csökkenése azonban már idén érezteti hatását, így 2025 májusára inkább mérsékelt visszaesésre számítunk” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 03. 05., 18:10
A további növekedéshez szemléletváltásra van szükség – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján Nagy Elek, a szervezet elnöke. Az eseményen felszólaló Varga Mihály jegybankelnök a stabilitás jelentőségét hangsúlyozta, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a versenyképesség három fő pillérét azonosította, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a „hadigazdaság” elkerülését jelölte meg fő célként.
2026-03-04 16:20:00
A hazai vállalatvezetők egyszerre szembesülnek erősödő rövid távú fenyegetésekkel és a technológiai átalakulás folyamatos kényszerével, amely hosszú távú, stratégiai fókuszt követel – derül ki a PwC Magyarország vezérigazgató-felméréséből. Bár a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban továbbra is optimisták, a hazai környezetben növekvő bizonytalanság uralja a vezetői gondolkodást.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS