Szó szerint gombamód nőhetnek házak olyan régiókban, ahol a minőségi építőanyag kevésbé, szilárd tömbök gyártására alkalmas növényi törmelék viszont könnyen hozzáférhető. A laskagomba az egyik legjobb nyersanyagnak bizonyult.
A MycoHab nevű vállalat az MIT és a Standard Bank együttműködésével fejlesztett ún. „mycoblockokat”, amelyek nagy, szilárd, barna téglák és laskagomba hulladékból készülnek. Mivel ez a fajta nyersanyag bőségesen hozzáférhető, az építőipari felhasználása komoly segítséget nyújthat a világ azon régióiban, ahol a lakosság nem fér hozzá megfizethető, fenntartható lakóházakhoz. Az innováció lényege, hogy a gombatermesztés melléktermékeinek felhasználásával állítsanak elő olyan tömböket, amelyek megfelelő szigetelő tulajdonságokkal ruházzák fel a belőlük épült ingatlanokat. A megoldással először Namíbia lakásválságát próbálják enyhíteni.
Elsőre talán meglepő lehet, de a gombaalapú téglák erősebbek a hagyományos beton tégláknál – derült ki a projekt kísérleti szakaszában. A The Guardian riportja szerint bár felmerültek olyan aggodalmak a nyersanyaggal kapcsolatban, hogy a téglák esetleg kellemetlen szagot árasztanak, így alkalmatlanok lehetnek lakóház építésére, Kristine Haukongo, a MycoHab kutatócsoportjának egyik vezető termesztője megerősítette: az első karbonnegatív ház, amit gomba téglákból építettek, teljesen szagtalan. A kutató invazív gyomokból vágott fákon termeszt laskagombákat, és az így keletkező hulladékot alakítja nagy mycoblockokká, amelyeket aztán otthonok építésére szánnak.
„Új, jobb módot szerettünk volna találni a lakásválság kezelésére és egy fenntartható módot az invazív bokrok környezeti hatásainak csökkentésére – érvelt Magreth Mengo, a projektben résztvevő Standard Bank namíbiai márka- és marketingvezetője. Ez a projekt az első a maga nemében, és még nagyon kísérleti fázisban van, de sokat ígér.”
A projekt elsődleges célja a súlyos lakásválság kezelése volt, a dél-nyugat-afrikai Namíbiában, ahol nagyon sürgősen szükség lenne körülbelül félmillió új otthonra. Ez nagyon nehéz kérdés egy olyan országban, ahol a háztartások közel 90 százaléka havonta kevesebb mint 144,69 dollárból (kb. 52 ezer forintból) él, magyarán: a lakástulajdonlás sokak számára elérhetetlen. Ennek eredményeként minden ötödik namíbiai olyan rögtönzött otthonokban él, amelyek hulladékanyagokból vagy horganyzott lemezekből készülnek. A MycoHab fejlesztése erre a méltatlan helyzetre és egyidejűleg a fenntartható növekedés beindítására jelenthet megoldást.
Ha mindez nem lenne elég: a projekt arra is törekszik, hogy eltávolítsa az invazív cserjéket, amelyek jelentős területeket, mintegy 45 millió hektárt foglalnak el, ami Magyarország területének kb. ötszöröse, Namíbiának pedig a fele. A bokrok befurakodnak a mezőgazdasági területekre és mára komolyan befolyásolják a talajvíz utánpótlását. A fenntartható tégla nyersanyagának termesztéséhez felhasznált bokrok eltűnése következtében a föld alkalmasabbá válik a természetes növényzet, például a fű növekedésére.
Ez a helyreállítás javítja a föld képességét arra, hogy több haszonállatot és vadon élő állatot támogasson, mivel a füves területek alapvető élelmet és élőhelyet biztosítanak, valamint lehetővé teszik a fenntartható földhasználati gyakorlatokat.
Mint látható, a módszer nagyon messzire mutató pozitív hatásokat eredményezhet, és önmagában képes jelentősen javítani olyan mélyszegénységben élő közösségek helyzetét, amelyek a rossz gazdasági viszonyok, a kevés élelmiszer és klímaváltozás – valamint az ezek közvetett hatására ki-kitörő fegyveres konfliktusok – miatt hazájuk elhagyására kényszerülnek.
Mivel az invazív növényzet eltávolításának hagyományos módszerei között impozáns helyet foglal el a felégetés (15 évente 300 millió tonnát égetnek el), a helyzet komolyan fokozza a szén-dioxid-kibocsátást. A MycoHAB most azt javasolja a namíbiai kormánynak, hogy égetés helyett engedjék át a bokrokat, hogy azokból minél többet alapanyagként használhassanak laskagomba termesztéséhez. A gombákat helyi piacokon értékesítik, míg a belőlük származó hulladékot és a velük együtt feldolgozott invazív bokrokat összepréselik és megsütik, hogy fenntartható mycoblock építőanyagot képezzenek belőle. Minden egyes mycoblock körülbelül 10 kilogramm invazív bokor anyagot tartalmaz.
Főoldali kép: MycoHab
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.
