Több mint másfél millióan dolgoznak az EU-ban „sportos” állásban

2024. 07. 26., 17:10

2023-ban 1,55 millió ember dolgozott az Európai Unióban sporthoz kapcsolódó munkakörben, ez a teljes foglalkoztatás 0,76 százalékát jelentette – tájékoztatott az Eurostat.

2022-höz képest a sport területén dolgozók száma körülbelül 40 ezerrel nőtt – derül ki az unió statisztikai hivatalának az olimpia nyitónapjára készített összefoglalójából.

2023-ban a tagállamok közül Svédországban volt a legmagasabb a sport területén dolgozók aránya (az összes foglalkoztatott 1,33 százaléka), majd Dánia (1,25 százalék) és Spanyolország (1,16 százalék) következett. A lista végén Románia (0,28 százaléka), Bulgária (0,37 százalék) és Szlovákiában (0,40 százalék) állt. Magyarország 0,55 százalékos mutatója az utolsó harmadban került (a sereghajtókon kívül még Lengyelországban, Horvátországban, Litvániában és Máltán alacsonyabb).

A sportágazatban foglalkoztatottak korösszetétele kissé eltér a teljes foglalkoztatottság mintázatától. A sport területén dolgozók több mint egyharmada (37,4 százalék) a 15–29 éves volt, miközben ez a korcsoport a teljes foglalkoztatásban kevesebb mint feleekkora, 17,4 százalékos súllyal szerepelt. A 30–64 évesek az összes sportban dolgozó 59,1 százalékát tették ki 2023-ban, ami viszont 20,6 százalékponttal kevesebb, mint ugyanennek a korcsoportnak a teljes foglalkoztatásban való részesedése (79,7 százalék). A 65 év felettiek a sportágazatban foglalkoztatottak 3,5 százalékot adták, a teljes foglalkoztatásban pedig 3,0 százalékkal vettek részt.

2023-ban a sportágazatban több férfi dolgozott az EU-ban, mint nő (55,2 százalék, illetve 44,8 százalék). A nemek közötti különbség a teljes foglalkoztatásban valamivel kisebb volt (férfiak: 53,6 százalék, nők: 46,4 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS