A VOSZFESZT Vállalkozói Szabadegyetemet a 2023-as győri, majd a 2024-es veszprémi rendezvény után a VOSZ idén a Pécsi Tudományegyetemen tartotta április 10-én. Arra is választ kerestek, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segítheti a kkv-k munkáját.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a szervezet új stratégiájának megfelelően a felsőoktatási intézményekkel is partneri kapcsolatokat épít. Az egyetemek és a vállalkozók tudásának összekapcsolása különösen fontos manapság, amikor a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása a cégeknél már nem a jövő, hanem egyre inkább a jelen. Perlusz László szerint itt a történelmi lehetőség, hogy a kkv-k elmélyítsék tudásukat, ám az AI-t csupán töredékük használja, főleg részfeladatokra. A VOSZ kiemelt feladatának tartja, hogy részt vegyen ezen a téren is a vállalkozók edukálásában, egy most induló programmal konkrét eszközöket kínál a technológiai újdonságok megismerésére és bevezetésére.
Decsi István, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja szerint az egyetem is profitál a közös munkából, hiszen oktatási, kutatási témái között hasznosítja a vállalkozóktól kapott információkat. Tavaly jelentősen emelkedett a szabadalmi bejelentések száma, e téren az egyetemek közötti rangsort Pécs vezeti. Az egyetem AI alkalmazásra-fejlesztésre forrást különített el, és karriertámogatói, versenyképességet javító komplex programokat szervez a VOSZ-szal együttműködve. A kancellár kiemelte, hogy a VOSZ-szal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Pécsi Önkormányzattal közösen dolgoznak a bicsérdi Universitas Ipari Park projekten, amely az ország egyik legnagyobb befektetésösztönző beruházása.
A VOSZ tavaly augusztus-szeptemberben 500 vállalkozás megkérdezésével mérte fel a kkv-k és az AI kapcsolatát. Az eredményekről Marosi László, a VOSZ Budapesti és Pest vármegyei Regionális Szervezet elnöke elmondta, hogy a válaszolók 82 százaléka nem fél az új technológiától, a döntő többség azonban az alap modelleket sem ismeri, noha 86 százalékuk úgy látja, hogy az AI alkalmazása komoly hatással lehet a versenyképesség növelésére. A válaszolók 88 százaléka nyitott a képzésre, sőt, 50 százalékuk azonnal részt venne e-learning, digitális tanfolyamokon. „Most van itt az idő az AI bevezetésére, az edukálásban a VOSZ-nak nagy szerepe van” – hangsúlyozta Marosi László.
Erre az év második felétől sor kerül. Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke, a VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft. ügyvezetője emlékeztetett, a Mesterséges Intelligencia Stratégia tartalmazza, hogy 2030-ig 1 millió embernek kell általános AI-ismeretekkel rendelkeznie, százezren pedig szakképesítést szereznének. A kkv-k digitalizációjában Magyarország az Európai Unióban az utolsó harmadban van, a mesterséges intelligenciát a kkv-k legfeljebb 5–6 százaléka alkalmazza, ami az uniós átlag fele. A VOSZPort digitális vállalatirányítási platform új szolgáltatásokkal bővül, nagyrészt AI elemekkel, a digitális transzformációt segítő eszközökkel. Mindezek megismertetésében a VOSZ immár valamennyi vármegyében működő vállalkozásfejlesztési irodáiban profi tanácsadók segítenek. Barabás Tamás szerint az egészségügyben, az ügyfélszolgálatoknál, az iparban, a robotikában, pénzügyi területeken és a közigazgatásban már a közeljövőben látványos eredményeket lehet elérni.
„Az AI nem naponta, hanem szinte óránként változik, fejlődik” – fogalmazott előadásában Keleti Arthur kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója. Az AI következtetéseket von le arról, amit lát, összetett feladatokra képes, egyre autonómabb. Egyre több területen használják, alkalmazásával több profitot termelnek a cégek, ha például marketing feladatokkal bízzák meg, pillanatok alatt tökéletes fókuszcsoportot mutat meg. Vannak azonban nagy kérdések is a jövőt illetően, mert „az AI nagyon könnyen képes magát embernek képzelni.”
Dobó András Head of Commercial Hungary, Deutsche Telekom IT Solutions digitális optimizmussal nézi az AI térhódítását. Több mint száz nagyvállalati vezetőt kérdeztek meg, 74 százalékuk azt prognosztizálja, hogy az AI fog a leggyorsabban fejlődni a következő években. A nagyvállalatok 42 százaléka ugyanakkor csalódott az eddig AI-eredményekben, többet vártak az alkalmazásától. Ezeknél a cégeknél 65 százalék használja a generatív AI-t, tíz hónap alatt 50 százalékos volt a növekedés. Újabb nagy hype a robotikában várható, főleg a humanoid robotok gyártásánál.
Szabó Zoltán Kázmér, a VOSZ Szolgáltatási Tagozat Digitalizáció-informatikai szekciójának elnöke részletezte, hogy mi várható 2026–2032 között az AI-fejlődés turbulens szakaszában. Ekkor már dolgozni fognak az energiahatékony alternatív mágneses szuperszámítógépek, az emberi agysejtek felhasználásával épülő biológiai neurális szuperszámítógépek, a kvantum szuperszámítógépek, valamint az öntanuló robotok. Kopogtat a valós idejű adatfeldolgozást és elemzést nyújtó 6G, amely ezerszer gyorsabb lesz a 4G-nél és százszor gyorsabb az 5G-nél. „A munkában nagyon fontos a kkv-vezető példamutatása, jövőképe, a digitális készségek fejlesztése – életfogytig tart az aktív tanulás. 90 százalékban az agyunkat kell trenírozni és csak 10 százalékban a fizikumunkat” – húzta alá a szakértő.
Koren Balázs EdTech szakértő, matematikatanár, az EdTech koalíció, valamint a Yetel ProSuli program szakmai vezetője (az előadások moderátora) leszögezte: „Az AI-vel nem szabad versenyezni, azt használni kell tudni, dolgozni kell vele! Az embernek abban kell jónak lennie, amiben (ma még) jobb a mesterséges intelligenciánál: kritikai gondolkodásban, kreativitásban, empátiában, kommunikációban. Az oktatásban az oktatónak és a tanulónak egyaránt fel kell készülnie az AI befogadására. Az emberiség történetében korábban nem volt még ennyire gyors változás, mint most. Nincs időnk, hogy 5–10 év múlva vezessük be az oktatásban a mai változásokat, a sok új mellett azonban alapismeretekre is szükségünk van.”
Dr. Bogár Péter Zoltán, a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ vezető fejlesztője konkrét példákkal illusztrálta, hogy az egészségügyben milyen eredményeket értek már el az AI-vel például a radiológiában a diagnosztikai támogatással, amely az emlőrák korai felismerésében fontos. Ismertette a Nuance DAX hangalapú orvosi adminisztráló rendszert, és kiemelte az egészségügyi szimulációs oktatás fejlődését, mert az híd az elméleti és klinikai oktatás között. Az orvosok szerepe továbbra is elengedhetetlen, az AI-vel nem lecserélni akarják az orvosokat, hanem támogatni a döntéseiket.
Hogy már ma kiváltja a mesterséges intelligencia az embert? A válasz egyértelműen nem. Szücs Imre, a Test Innovation Technology Zrt. Chief AI & Data Officere szerint a vállalatoknál nem árt az óvatosság, mert az AI „nagyon profin és magabiztosan képes eladni magát”. Az a jobb megoldás, ha a cégek multi-agens rendszereket alkalmaznak, és nem egyetlen megoldással dolgoznak. Egyébként sokan úgy gondolják, hogy nem szabad eljutni a szuperintelligens AI-szakaszba, mert az veszélyes lehet. Az AI részfeladatokat már régen kivált, jelenleg munkafolyamatokat is, a jövőben pedig olyan asszisztensek jönnek, amelyek munkaköröket vesznek át. Ettől függetlenül „rengeteg a lehetőség a mesterséges intelligencia alkalmazásában, amellyel minél több kkv-nak élnie kellene”.
A III. VOSZFESZT zárásaként kerekasztal-beszélgetésen összegezték tapasztalataikat az előadók. Elhangzott, hogy az AI az embert segítő konkurencia, kompetencia és skill alapú oktatással kell felkészíteni rá a vállalkozásokat. A fejlődéshez elengedhetetlen az önismeret és a kíváncsiság. Már most készülni kell rá, hogy az AI által kiszorított munkaerőt hol alkalmazzák. És hogyan nézzünk a jövőbe? Optimistán, kicsit talán félelemmel vegyesen, óvatosan, bizakodva, mert rengeteg a kihívás.
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.