Tesztre kész a „Concorde fia”, a NASA csendes szuperszonikus repülőgépe

A NASA által megosztott nyilatkozatok és képek alapján a kísérleti X-59 Quiet SuperSonic Technology (QueSST) repülőgép az utolsó simítások előtt áll, mielőtt még idén végrehajtja az első éles tesztrepüléseit. A „Concorde fiától” nem kevesebbet várnak, mint hogy forradalmasítja a nagy előd kivonása óta nem létező szuperszonikus utasszállítás piacát.

A NASA repülőgépe a hangsebesség feletti tömegközlekedés új korszakát nyithatja meg, hiszen a hivatal azt szeretné, ha a projektje során szerzett tapasztalatokat kereskedelmi forgalomba szánt járművek fejlesztéséhez használnák fel – fejtegeti a NASA közleményeire hivatkozva az Interesting Engineering. A témával a napokban kezdett el aktívan foglalkozni a nemzetközi sajtó – azóta, hogy az X-59-est látták a Lockheed Martin kaliforniai Palmdale-ben található Skunk Works kifutópályán.

Az X-59 projektet 2016-ban indította el a NASA, azzal a céllal, hogy építsen egy piaci felhasználásra is alkalmas, szuperszonikus repülőgépet, amivel egyrészt elérhető az 16 800 méteres (55 ezer láb) magasság, illetve az 1508 km/h-s (1,42 Mach) utazósebesség.

Utóbbi adat majdnem a kétszerese egy hagyományos utasszállító repülőgép sebességének. Ha a technológia tényleg átültethető a polgári repülésben használt járművekbe (ami a NASA feltett szándéka), akkor a nem is annyira távoli jövőben jelentősen lecsökken majd a célállomások közötti repülési idő. Mivel a jóval hangsebesség feletti tempó komoly zajszennyezést okozna (képzeljünk el egy egész flottát szuperszonikus utasszállítókból!), az X-59-es tervezésekor felmerülő második legfontosabb szempont a hangrobbanások elfojtása volt. És ez a Concorde fiának legnagyobb bravúrja: amikor átlépi a hangsebességet, az nem zajosabb egy becsukódó autóajtónál – állítja a NASA.

Mai napig álló rekord az egyik Concorde New York és London közötti repülése, amit mindössze 2 óra 53 perc alatt teljesített. Ez kevesebb mint a fele egy átlagos utasszállító gép repülési idejének. A mai repülőóriások hat óra alatt teszik meg például a New York és Los Angeles közötti távot, míg az X-59-cel ugyanez az út nem tart majd tovább 2 óra 30 percnél. Mondani sem kell, hogy ennek mekkora jelentősége lenne az állandóan pörgő, egyre nagyobb embertömeget kiszolgáló polgári repülésben.

Az X-59-es repülőgépen olyan technológiát tesztelnek, aminek a célja a hanghatár átlépésekor keletkező hangrobbanás tompítása. Azáltal, hogy a zajt tompább „szonikus puffanássá” csökkentik, a technológia lehetővé teheti a szuperszonikus utasszállító repüléseket az USA kontinentális része felett, ahol a jelenlegi zajszennyezéssel kapcsolatos előírások szigorúan tiltják a hangrobbanást (nem mintha a polgári repülésben bárki is képes lenne végrehajtani).

A NASA a héten jelentette be, hogy az X-59-es átlépte az építés munkafázisát, vagyis rajtvonalra állítható, ami hatalmas a tesztrepülések előkészítésében. A csapat először egy sor kulcsfontosságú földi tesztet hajt végre, mielőtt repülni engedik a szuperszonikus eszközt.

A hangsebességet már a próbarepülés során szeretnék átlépni, kifejezetten lakott települések közelében, hogy teszteljék az ott élők reakcióit. Az eredményeket ezután megosztják az amerikai és nemzetközi szabályozó hatóságokkal, ami megnyithatja az utat a szárazföld feletti kereskedelmi szuperszonikus repülés engedélyezése felé.

„Közösségi visszajelzések adatait fogjuk összegyűjteni arról, hogy a repülőgép egyedi kialakításának köszönhető csendesebb hangrobbanás mennyire elfogadható – közölte a Lockheed Martin. – Az adatok segíteni fogják a NASA-t abban, hogy a szabályozó hatóságok rendelkezésére adják a szükséges információkat egy kereskedelmi szuperszonikus zajszabvány megállapításához, majd feloldhassák a kereskedelmi szuperszonikus repülés tilalmát a szárazföld felett. Ez az áttörés egy teljesen új globális piacot nyitna meg a repülőgépgyártók előtt, lehetővé téve, hogy az utasok a maihoz képest feleannyi idő alatt a világ bármely pontjára eljussanak.”

Az X-59-es számos gyorsabb útvonalat hozhat létre, nemcsak az Egyesült Államokon belül, hanem világszerte is. Az viszont, hogy a fedélzetre szóló repjegy vajon mennyit fog kóstálni, egyelőre rejtély. Sajnos a Concorde sem a megfizethetőségéről volt híres, szóval nincs olyan illúziónk, hogy a szuperszonikus repüléshez tömegek fognak majd hozzáférni.

Gábor János

Főoldali kép: Lockheed Martin