Veszélyes versenyt indít Kína a műholdakkal: akár 100 évig velünk lehet az űrszemét

Veszélyes versenyt indít Kína a műholdakkal: akár 100 évig velünk lehet az űrszemét
Gábor János  |  2025. 04. 09., 12:15

Kína két kommunikációs műhold-konstellációjának építése megtöltheti a Föld körüli pályát űrszeméttel. Nagyon nő az ütközésveszély.

Kína nem akar lemaradni az űrversenyben és birokra kel az immár hétezernél is több műholddal rendelkező, amerikai Starlinkkel. A műholdas internet- és mobilszolgáltatást kínáló vállalat konstellációját építő SpaceX hazatérő első rakétafokozatokat használ, míg a leváló második fokozatokat úgy irányítják, hogy visszatérjenek a légkörbe és elégjenek. A Starlink műholdak megsemmisítése szintén megoldott: az életciklusuk végén ugyancsak a légkörbe engedve szabadulnak meg tőlük, hogy ne maradjanak alacsony Föld körüli pályán (LEO-n).

A kínaiak nem egészen így járnak el, figyelmeztetnek a szakértők, hiszen a fellövéseknél használt rakéták felső fokozatait olyan pályákon hagyják, amelyeken több mint egy évszázadig is a Föld körül keringhetnek. A minden áron vetélkedni akaró ázsiai ország valószínűleg túl nagy kockázatnak teszi ki, nem csak a konkurencia űreszközeit, hanem a globális kommunikációt is.

Már most látszik, hogy nagy bajt okozhat a kínai űrszemét

Az állami Guowang és a kínai kormány által támogatott - de inkább kereskedelmi célú - Qianfan (Ezer Vitorla) konstellációk végső célja kb. 10-10 ezer műhold pályára állítása, egy-másfél évtized alatt. A két program fellövései 2024 második felében kezdődtek.

„Az elkövetkező néhány évben körülbelül 1000+ kínai fellövést igényel ezeknek a konstellációknak a kiépítése. (...) Ha nem történik változás, akkor rövid időn belül a kínai rakétafokozatok fogják dominálni a LEO űrszemét-tömegét” - figyelmeztet az X-en Jim Shell, a Novarum Tech űrbiztonsági és űrszemét-szakértője. Hozzátette: mindkét konstelláció esetében a rakéták felső fokozatai maradnak pályán, „általában több mint 100 éves pályaidővel”.

 

 

Shell egy olyan ábrát is megosztott, amelyet az Egyesült Államok Űrhaderejének biztonsági adatai alapján készített. A kép alapján a kínai Hosszú Menetelés 6A és 8 sorozatú rakéták felső fokozatai 720 és 780 kilométer közötti magasságban keringenek. Ez jóval meghaladja azt a körülbelül 600 kilométeres magasságot, amelyet a globálisan elfogadott legjobb gyakorlatok javasolnak a küldetés utáni megsemmisítéshez, például 25 éves pályaidő leteltével.

A magasabb pályákon a nagy méretű törmelékdarabok több mint egy évszázadig is keringhetnek, így egyre nagyobb ütközésveszélyt jelentenek, ami kockára teszi a LEO fenntartható használatát.

„Az, hogy ezeket a rakétatesteket 700-800 kilométeres magasságban hagyják, hihetetlenül felelőtlen. Kína most kezdi el építeni a nagyon nagy konstellációit, így még van idő javítani a helyzeten, mielőtt komoly veszéllyé válna” - mondta a SpaceNewsnak a Secure World Foundation űrbiztonsági és űrstabilitási igazgatója. Victoria Samson hozzátette: Kínának aktív törmelékeltávolító küldetéseket kellene végrehajtania a korábban létrehozott törmelékek eltakarítására, és az Egyesült Államoknak, illetve Oroszországnak is ugyanígy kellene eljárnia.

A végső megoldásra még sokat várni, csak nehogy késő legyen

Kína közel áll ahhoz, hogy bemutasson egy újrahasználható, közepes teherbírású hordozórakéta-sorozatot, de ennek ütemezett és nagy mennyiségű bevetéséhez időre lesz szükség, és egyelőre nem ismert, hogy hogyan járnak majd el a felső fokozatokkal: ugyanúgy magas pályán hagyják, vagy más űripari cégekhez hasonlóan számolnak a megsemmisítésükkel.

A megakonstellációk fellövése és LEO növekvő zsúfoltsága általános aggodalmat kelt, mivel a műholdak száma gyorsan növekszik.

A Guowang és Qianfan konstellációk jóval magasabb pályákon működnek, mint a Starlink. Előbbi műholdjai körülbelül 915-1160 kilométer magasan, míg a Qianfan műholdjai valamivel ezer kilométeres magasság fölött keringenek. A legtöbb Starlink műhold ezzel szemben kb. 550 kilométeren üzemel.

A csaknem kétszeres magasság arra enged következtetni, hogy a kínaiak nem számolnak deorbitáló manőverrel, ezáltal a megakonstellációk műholdjai és a fellövésükhöz használt rakéták maradványai is hosszú-hosszú ideig pályán maradnak.

Shell és a többi szakértő megjegyezte: Kína messze nem az egyetlen ország, amely hozzájárul az űrszemét halmozódásához, de a Guowang és Qianfan indításokból származó törmelék mérete és várható hosszú élettartama különösen aggasztóvá teszi a helyzetet. Ha nem változtatnak, a felső rakétafokozatokból álló növekvő törmelékfelhő nemcsak a kínai űreszközöket, hanem az összes alacsony Föld körüli pályán zajló tevékenység biztonságát és fenntarthatóságát, magyarán a globális kommunikációt sodorja veszélybe. Ez akár a Kessler-szindróma néven évtizedekkel ezelőtt leírt technológiai kataklizmához is vezethet.

Címlapkép: tawatchai07 - Freepik / NASA

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-05-16 16:25:00
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-05-15 18:25:00
Az új jogszabály a 2021/2167-es uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba, és ezzel átfogó rendszert hoz létre a nemteljesítő hitelek átruházására, kezelésére és kiszolgálására. A legfontosabb tudnivalókat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői foglalták össze.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS