Veszélyes versenyt indít Kína a műholdakkal: akár 100 évig velünk lehet az űrszemét

Kína nem akar lemaradni az űrversenyben és birokra kel az immár hétezernél is több műholddal rendelkező, amerikai Starlinkkel. A műholdas internet- és mobilszolgáltatást kínáló vállalat konstellációját építő SpaceX hazatérő első rakétafokozatokat használ, míg a leváló második fokozatokat úgy irányítják, hogy visszatérjenek a légkörbe és elégjenek. A Starlink műholdak megsemmisítése szintén megoldott: az életciklusuk végén ugyancsak a légkörbe engedve szabadulnak meg tőlük, hogy ne maradjanak alacsony Föld körüli pályán (LEO-n).

A kínaiak nem egészen így járnak el, figyelmeztetnek a szakértők, hiszen a fellövéseknél használt rakéták felső fokozatait olyan pályákon hagyják, amelyeken több mint egy évszázadig is a Föld körül keringhetnek. A minden áron vetélkedni akaró ázsiai ország valószínűleg túl nagy kockázatnak teszi ki, nem csak a konkurencia űreszközeit, hanem a globális kommunikációt is.

Már most látszik, hogy nagy bajt okozhat a kínai űrszemét

Az állami Guowang és a kínai kormány által támogatott - de inkább kereskedelmi célú - Qianfan (Ezer Vitorla) konstellációk végső célja kb. 10-10 ezer műhold pályára állítása, egy-másfél évtized alatt. A két program fellövései 2024 második felében kezdődtek.

„Az elkövetkező néhány évben körülbelül 1000+ kínai fellövést igényel ezeknek a konstellációknak a kiépítése. (...) Ha nem történik változás, akkor rövid időn belül a kínai rakétafokozatok fogják dominálni a LEO űrszemét-tömegét” - figyelmeztet az X-en Jim Shell, a Novarum Tech űrbiztonsági és űrszemét-szakértője. Hozzátette: mindkét konstelláció esetében a rakéták felső fokozatai maradnak pályán, „általában több mint 100 éves pályaidővel”.

4/n Graphic illustrates the altitudes of the rocket bodies from the initial megaconstellation launches. Area/mass dependent, but 600 km is generally considered the altitude to be compliant with the legacy 25 year orbital lifetime rule.

This does not end well. pic.twitter.com/caM0Zo9UAK

— Space Domain Awareness (@shell_jim) April 4, 2025

Shell egy olyan ábrát is megosztott, amelyet az Egyesült Államok Űrhaderejének biztonsági adatai alapján készített. A kép alapján a kínai Hosszú Menetelés 6A és 8 sorozatú rakéták felső fokozatai 720 és 780 kilométer közötti magasságban keringenek. Ez jóval meghaladja azt a körülbelül 600 kilométeres magasságot, amelyet a globálisan elfogadott legjobb gyakorlatok javasolnak a küldetés utáni megsemmisítéshez, például 25 éves pályaidő leteltével.

A magasabb pályákon a nagy méretű törmelékdarabok több mint egy évszázadig is keringhetnek, így egyre nagyobb ütközésveszélyt jelentenek, ami kockára teszi a LEO fenntartható használatát.

„Az, hogy ezeket a rakétatesteket 700-800 kilométeres magasságban hagyják, hihetetlenül felelőtlen. Kína most kezdi el építeni a nagyon nagy konstellációit, így még van idő javítani a helyzeten, mielőtt komoly veszéllyé válna” - mondta a SpaceNewsnak a Secure World Foundation űrbiztonsági és űrstabilitási igazgatója. Victoria Samson hozzátette: Kínának aktív törmelékeltávolító küldetéseket kellene végrehajtania a korábban létrehozott törmelékek eltakarítására, és az Egyesült Államoknak, illetve Oroszországnak is ugyanígy kellene eljárnia.

A végső megoldásra még sokat várni, csak nehogy késő legyen

Kína közel áll ahhoz, hogy bemutasson egy újrahasználható, közepes teherbírású hordozórakéta-sorozatot, de ennek ütemezett és nagy mennyiségű bevetéséhez időre lesz szükség, és egyelőre nem ismert, hogy hogyan járnak majd el a felső fokozatokkal: ugyanúgy magas pályán hagyják, vagy más űripari cégekhez hasonlóan számolnak a megsemmisítésükkel.

A megakonstellációk fellövése és LEO növekvő zsúfoltsága általános aggodalmat kelt, mivel a műholdak száma gyorsan növekszik.

A Guowang és Qianfan konstellációk jóval magasabb pályákon működnek, mint a Starlink. Előbbi műholdjai körülbelül 915-1160 kilométer magasan, míg a Qianfan műholdjai valamivel ezer kilométeres magasság fölött keringenek. A legtöbb Starlink műhold ezzel szemben kb. 550 kilométeren üzemel.

A csaknem kétszeres magasság arra enged következtetni, hogy a kínaiak nem számolnak deorbitáló manőverrel, ezáltal a megakonstellációk műholdjai és a fellövésükhöz használt rakéták maradványai is hosszú-hosszú ideig pályán maradnak.

Shell és a többi szakértő megjegyezte: Kína messze nem az egyetlen ország, amely hozzájárul az űrszemét halmozódásához, de a Guowang és Qianfan indításokból származó törmelék mérete és várható hosszú élettartama különösen aggasztóvá teszi a helyzetet. Ha nem változtatnak, a felső rakétafokozatokból álló növekvő törmelékfelhő nemcsak a kínai űreszközöket, hanem az összes alacsony Föld körüli pályán zajló tevékenység biztonságát és fenntarthatóságát, magyarán a globális kommunikációt sodorja veszélybe. Ez akár a Kessler-szindróma néven évtizedekkel ezelőtt leírt technológiai kataklizmához is vezethet.

Címlapkép: tawatchai07 - Freepik / NASA