A visszaszámlálás elkezdődött, már csak pár óra és kiderül, hogy az érettségit szerzett középiskolások mely felsőoktatási intézményben folytathatják ősztől tanulmányaikat. Az esti órákban a ponthatárok kihirdetését követően kezdődnek csak az izgalmak, a leggyorsabb diákok talán még jó ajánlatokra is bukkanhatnak az albérletpiacon. A Duna House szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat, amelyek elengedhetetlenek a 2022-es keresleti bérletipiacon az egyetemi honfoglalók számára.
„A felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatók számára a pandémia éveihez képest kiemelten fontos lesz a gyorsaság és a kompromisszumkészség, ha az egyetemi évek alatti lakhatás megoldására csak a lakásbérlés jöhet szóba” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. „A folyamatosan dráguló ingatlanárak és az emelkedő kamatkörnyezet miatt csak a szerencsésebbek számára opció a lakásvásárlás, és ha nem sikerül megkaparintani a felszabaduló kollégiumi szobák egyikét, akkor csak az albérlet marad, ami a jelenlegi piacon egyre költségesebb” – folytatta a szakértő.
A bérleti árak tekintetében országos szinten átlagosan 15-25 százalékpontos áremelkedés tapasztalható a 2021-es adatokhoz képest. Záródik azonban az árolló a fővárosi és a vidéki egyetemvárosok között, egyes vidéki településeken az áremelkedés mértéke meghaladta a budapesti lakásokét. Az első látásra drasztikus drágulás a jelenlegi piaci környezetben nem meglepő, hiszen a piac 2022-re már visszaállt a járványhelyzet előtti szintre, az országunkban menedéket kereső ukrán állampolgárok a szegényes kínálat szabad lakásainak nagy részét elkapkodták, ezzel túlkereslet alakult ki, amit a nyár végén, ősszel frissen érkező diáksereg csak tovább fokoz. Az albérletet kínáló tulajdonosok a korábbival ellentétben most válogathatnak a bérlőjelöltek közül, ami további áremelkedéshez, és gyakran a lakásra pályázók közötti licitáláshoz vezethet.
A kormány bejelentései alapján nem csak az albérleti díjak emelkedése okoz majd feltörést a leendő albérlők számára, várhatóan a lakások fenntartási költségei is jelentősen emelkednek majd, így még nehezebb lesz a tanulók számára a lakhatás megteremtése. A Budapesten továbbtanulóknak a 2022-es adatok alapján átlagosan havi 170-185 ezer forintos bérleti kiadással kell kalkulálniuk.
Ez a jelentős, havi szintű kiadás több albérlő összeköltözésével mérsékelhető, azonban azok számára, akik nem szeretnének albérlőtárssal vagy szobatárssal osztozni a bérleményen, már csak a belvárosi részektől távolabb eső, külsőbb területek kínálata marad. A napi ingázás az egyetem és az albérlet között csökkentheti a bérleti terheket, de fontos, hogy tömegközlekedéssel jól megközelíthető lakásra szerződjenek a leendő hallgatók.
Bár a bérletidíjak emelkedése erősebb volt a vidéki településeken, összességében az ezekben a felsőoktatási intézményekben továbbtanulók számára még mindig olcsóbb lesz a lakhatás, mint a fővárosiaknak. A keleti országrész egyetemistái átlagosan 105-140 ezer forintos havi bérleti díjakra készülhetnek, míg tavaly még 90-115 ezer forintért is lehetett lakást bérelni.
Kelet-Magyarország legdrágább egyetemvárosa az albérletárak tekintetében Debrecen, ezt követően Szeged és Kecskemét jön, a sort pedig Miskolc zárja, ahol átlagosan 105 ezer forintért bérelhető ingatlan. Nyugaton a kaposvári egyetemisták pénztárcáját terhelik meg legkevésbé a bérleti költségek, átlagosan 85 ezer forintért már találni kiadó lakást, azonban, aki Győrben vagy Veszprémben lesz gólya, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hiszen ezeken a településeken az átlagos bérleti díj eléri a 150-155 ezer forintos összeget is.
Az albérletpiacra globálisan, így az egyetemi városokra különösen igaz, hogy aki albérletet keres, az ne várjon, gyorsan kell lépni, mert a jó ajánlatokat pillanatok alatt elviszik. A felvételi ponthatárok kihirdetése után lesz pontosan látható, hogy az egyébként is magas kereslet mennyivel fog megugrani, de egy biztos, csökkenő albérletárakra nem számíthatnak a diákok sem.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”