Már 182 ezer forintnál is több az átlagos albérletár Budapesten

2022. 08. 09., 19:23

A fővárosban az albérletárak júliusban már meghaladták a 182 ezer forintot, az előző hónaphoz képest 4,8 százalékkal emelkedtek – közölte adatai alapján a Rentingo.com kedden.

A közösségi albérletkereső platform szerint júliusban az energia-veszélyhelyzet kihirdetése után kezdett látványosan nyílni az árolló a kínálati és a keresleti bérleti díjak között: a fővárosi bérbeadók áremelésével egyidejűleg a felsőoktatásba kerülő tanulók lakáskeresése felpörgette a keresletet a budapesti albérletpiacon, de ennek ellenére a keresleti árak nem tartottak lépést a kínálati árakkal.

A bérlők átlagosan 166 ezer forintért kerestek júliusban fővárosi albérletet, ami a júniusi átlagártól 0,3 százalékkal elmaradt.

Ugyanakkor jelezték, a külföldi diákok augusztusban és szeptemberben erősíteni fogják a keresleti oldalt, ezzel még emelhetnek a bérlők által átlagosan fizetendő díjon, de középtávon az árolló szélesebbre nyílását várják a Rentingo.com szakértői.

Arra is kitértek, hogy a rezsiárak növekedésének további, rövid távon is érzékelhető hozadéka, hogy a júniusban mért 2 százalékról, júliusban 6 százalékra ugrott azoknak a lakástulajdonosoknak az aránya, akik bérbeadáskor 3 havi kauciót kértek a bérlőktől, ezzel próbálva kivédeni az emelkedő rezsiből adódó kockázatokat.

A Rentingo.com szerint azonban kérdéses, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a bérlők terhei eleve jelentősen nőnek, mennyire teszi próbára az albérletpiac tűrőképességét a 3 havi kauciós elvárás.

A Rentingo.com bérbeadási platform és közösségi oldal, amely összeköti a bérbeadókat, a bérlőket és a szobatárskeresőket. Elsődleges célja, hogy átláthatóvá tegye a lakáskiadás folyamatát a hirdetés megfogalmazásától, a bérbeadó és bérlő bemutatkozásán és beazonosíthatóságán keresztül a bérleti szerződés megkötéséig. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS