Családi kedvezmény: NAV-segítség az érvényesítéshez

2024. 06. 04., 20:10

A családi kedvezmény érvényesítése a családi pótlékra saját jogon jogosult, rokkantsági járadékban részesülő, továbbá tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyek esetében.

Az adóhivatal ellenőrzési tapasztalatok szerint a magánszemélyek a személyijövedelemadó-bevallásukban elég gyakran helytelenül alkalmazzák az egészségkárosodással vagy fogyatékossággal élő gyermekük, nagykorú hozzátartozójuk után igénybe vehető családi kedvezményre vonatkozó szabályokat.

A családi kedvezményre való jogosultság általános szabályai

A családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből (például munkabér, megbízási díj, egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem, egyéb jövedelem) érvényesíthető.

A családi kedvezmény jogosultsági hónaponként egy eltartottnál 66 670 forint, kettő eltartottnál 133 330 forint, három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

Gyakran előfordul, hogy a magánszemélyek nem tudják pontosan, hogy ők maguk vagy a velük közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozójuk milyen családtámogatási vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, így a bevallás kitöltésekor nem tudják eldönteni, hogy jogosultak-e a családi kedvezményre.

A családi kedvezményt érvényesítheti
– az a magánszemély, aki családi pótlékra jogosult, továbbá a vele közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa,
– a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, továbbá
– a családi pótlékra saját jogán jogosult személy, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül az egyik,
– a rokkantsági járadékban részesülő személy, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve az ellátásban részesülő személy szüleinek hozzátartozóit is) közül az egyik.

A családi kedvezményt az arra jogosult a kedvezményezett eltartottak után a jogosultsági hónapokban veheti igénybe. A családi kedvezmény összegének kiszámításakor mind a családi pótlékra saját jogán jogosult, mind a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély kedvezményezett eltartottnak minősül.

Érdemes áttekinteni, hogy milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik saját jogon jogosultak a családi pótlékra, illetve azokra, akik rokkantsági járadékban részesülnek. Gyakran előfordul, hogy a magánszemélyek nem tudják pontosan, hogy ők maguk vagy a velük közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozójuk milyen típusú családtámogatási vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, így a személyijövedelemadó-bevallás kitöltésekor nem tudják eldönteni, hogy jogosultak-e a családi kedvezményre.

A családi pótlékra jogosultság saját jogon

Saját jogán jogosult családi pótlékra a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

Tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak az a 18 évesnél idősebb személy minősül, aki a 18. életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a 18. életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

A rokkantsági járadék szabályai

A rokkantsági járadékot annak kérelmére állapítja meg a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
– akinek a életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű, és
– nem részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban).

A megváltozott munkaképességű személyek rokkantsági ellátásban is részesülhetnek, ez azonban nem azonos a családi kedvezményre jogosító rokkantsági járadékkal, így aki rokkantsági ellátásban részesül, ennek alapján nem érvényesíthet családi kedvezményt.

A családi kedvezmény érvényesítésének szabályai a családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesülő személyek esetében

A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra veheti igénybe, mely az esetében jogosultsági hónapnak minősül. Így azokban a hónapokban érvényesíthető a családi kedvezmény, amelyekben a magánszemély saját jogán jogosult családi pótlékra, vagy amely hónapokban rokkantsági járadékot folyósítanak neki.

A családi pótlékra saját jogán jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a családi kedvezményt vagy ő maga érvényesíti, vagy pedig közös döntés alapján a vele közös háztartásban élő egyik hozzátartozója (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is).

A hozzátartozók körébe tartozik a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

A jogosultnak és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóknak tehát el kell dönteniük, hogy közülük ki lesz az az egy személy, aki érvényesíti a családi kedvezményt. A döntés meghozatalakor célszerű figyelni arra, hogy a családi kedvezményt érvényesítő magánszemélynek legyen elegendő, az összevont adóalapba tartozó jövedelme.

Ha például egy házaspár közös háztartásban él a saját jogú családi pótlékban vagy rokkantsági járadékban részesülő hozzátartozójával, akkor a házastársak a kedvezményt nem vehetik igénybe közösen.

A családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó döntés megváltoztatható, így – az év közben nem érvényesített részt – az éves személyijövedelemadó-bevallásban más is igénybe veheti, mint aki az érvényesítését év közben kérte a munkáltatójától, a kifizetőtől az adóelőleg-nyilatkozatban.

A családi kedvezmény érvényesítéséhez saját jogon járó családi pótléknál nem feltétel az ellátás tényleges folyósítása, csak a jogosultság fennállásától függ. A pénzbeli ellátásra való jogosultság meghatározása a kormányhivatal hatásköre, ezért a jogosultság kormányhivatali határozattal, igazolással igazolható.

Az, hogy a magánszemély milyen típusú ellátásban részesül (saját jogú családi pótlék vagy rokkantsági járadék), az azt megállapító szerv határozatából kiderül. Ezt a dokumentumot a családi kedvezményt igénybe vevőnek meg kell őriznie a bevallásbenyújtás évének utolsó napjától számított öt évig. Így egy esetleges adóhatósági ellenőrzésnél bizonyítani tudja a jogosultságát.

Az emelt összegű családi kedvezmény igénybevételének szabályai

2023. január 1-jétől a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény összege megnőtt, havonta 66 670 forinttal magasabb összegben vehető igénybe.

Az emelt összegű kedvezmény érvényesítésére jogosultak azok a 18. életévüket betöltött magánszemélyek is, akik tartós betegségük, vagy súlyos fogyatékosságuk miatt saját jogon részesülnek családi pótlékban, és azok a rokkantsági járadékban részesülők is, akik munkaképesség-csökkenése, egészségkárosodása vagy egészségi állapotuk legfeljebb 50 százalékos mértéke már 18. életévük betöltése előtt fennállt.

Az emelt összegű családi kedvezményre jogosultság szempontjából tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül továbbá az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott fogyatékosságban szenved (például látási, hallási fogyatékosság, vagy értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos), állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, és önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra, ha utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Ezért gyakori, hogy a 18. életévét betöltött, egyébként születésétől fogva tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után nem magasabb összegű családi pótlékot, hanem fogyatékossági támogatást igényelnek a kormányhivatalnál. Ennek összege több mint az emelt összegű családi pótlék.

fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemély után akkor lehet a magasabb összegű családi kedvezményt érvényesíteni, ha a magánszemély jogosult lenne a magasabb összegű családi pótlékra, azaz 18. életéve betöltése előtt keletkezett a már ismertetett mértékű egészségkárosodása, és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy előreláthatóan legalább egy évig fenn fog állni.

Ilyenkor – ha a magánszemélynek nincs az összevont adóalapba tartozó jövedelme, vagy a jövedelme olyan alacsony, hogy nem tudja igénybe venni a családi kedvezményt – a családi pótlékra saját jogán jogosult személy mint kedvezményezett eltartott után, a vele közös háztartásban élő, döntésük szerinti valamelyik hozzátartozója érvényesítheti helyette a családi kedvezményt.

Ha a magánszemély 18. életéve betöltése után vált jogosulttá a fogyatékossági támogatásra, akkor saját jogán nem lenne jogosult a családi pótlékra, így a családi kedvezményre sem. Ilyenkor a vele közös háztartásban élő hozzátartozója sem érvényesítheti a családi kedvezményt.

További részletek és jogszabályok a NAV közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS