Rekordmagas a dolgozó nyugdíjasok száma Magyarországon

2024. 06. 17., 18:40

Miközben egyre szükségesebbnek látszik a hazai nyugdíjrendszer átalakítása, a KSH adatai szerint rekordmagas azon 65 év feletti magyarok száma, akik a nyugalmas időskor helyett inkább tovább dolgoznak. A tudatosan tervezett visszavonulás teremtheti meg az anyagilag is stabil, békés időskort, az egészség veszélyeztetése helyett az öngondoskodás jelent valódi megoldást, amit az aktív évek alatt sosem késő elkezdeni – véli az OTP Nyugdíjpénztár szakértője.

2024. februárjára a magyar lakosság 20 százaléka lett 65 évesnél idősebb, ám a születések száma alacsony: a 15 év alattiak aránya mindössze 14,4 százalék – derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) legfrissebb, áprilisban közzétett jelentéséből, amely részletesen szól a magyar állami nyugdíjrendszer helyzetéről. Az OECD tagországok átlaga a társadalmi reprodukciót illetően pozitívabb, az idős lakosok 18, míg a gazdaságilag majdan aktívvá váló 15 éven alattiak aránya 17,2 százalék.

Magyarország nem egyedüliként küzd az alacsony születésszámmal, az elöregedéssel, a nyugdíjrendszer átalakítása számos országban van napirenden. Idehaza egyre több 65 év feletti tér vissza a munka világába, tizenhárom év alatt egyenesen megháromszorozódott a számuk. A KSH legfrissebb adatai szerint 2023-ban 114,7 ezer 65-74 éves kor közötti honfitársunk dolgozott, ami az érintett korosztály 10,1 százalékát jelenti. A 2010-es 3,3 százalék és a mostani eredmény közötti óriási különbség utalhat az állami ellátás összegével való elégedetlenségre, a világjárvány, a háború, az infláció hatásaira is.

„Az elmúlt években számtalan cég nyugdíjas munkavállalók visszafoglalkoztatásában látta a megoldást a munkaerőhiányra, miközben mi is tapasztaljuk ügyfeleink részéről a jövedelem, az állami nyugdíj kiegészítése iránti növekvő igényt. De ez semmiképp sem mehet az egészség kárára. A kulcs az anyagi igényeink korai felismerésében rejlik: ha tudatosan tervezzük meg a pénzügyeinket idősebb korunkra, még gazdaságilag aktív éveinkben, kiszámítható és nyugalmas évekkel számolhatunk. Sosem késő elkezdeni a nyugdíjas évekre való megtakarítást és igénybe venni a befizetések után járó 20 százalék adó-visszatérítést” – mondja Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS