A mesterséges intelligencia technológiákra fogékony vállalatok már túljutottak a generatív mesterséges intelligencia iránti rajongás szakaszán, és azon dolgoznak, hogy a leghatékonyabban küzdjék le a bevezetést akadályozó tényezőket. A Deloitte legfrissebb kutatásában a megkérdezettek közel háromnegyede a következő két évben a generatív AI miatt kíván változtatni a tehetségmenedzsment stratégiáján, különös tekintettel a munkafolyamatokra, a képzettség növelésére és az átképzésre.
Megjelent a Deloitte AI Institute™ generative AI in Enterprise című jelentésének második negyedéves kiadása, amely a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének jelenlegi helyzetét vizsgálja, valamint azt, hogy a vállalatok milyen lépéseket tesznek a valódi értékteremtés felgyorsítása és skálázása érdekében. A világszerte közel 2000 igazgatói és vezetői szintű válaszadó körében végzett felmérés válaszadói különböző szintű generatív AI-szakértelemmel rendelkeznek, mindegyiküknek van tapasztalata a technológiával kapcsolatban, és már kísérleteznek vele, vagy éppen a bevezetés folyamatában vannak.
„A vezetők a generatív AI-tól nagyobb hatékonyság elérését és költségmegtakarítást várnak. Sokan ezen megtakarításokat innovációba és növekedési célú felhasználási esetekbe akarják visszaforgatni. Egyértelmű, hogy a méretgazdaságosság elérése, a fejlődés pontos mérése és a megfelelő felhasználási esetek kiválasztása kritikus tényezők lesznek az értékteremtésben. Bár a pénzügyi megtérülés fontos, az olyan értéknövelő tényezők, mint az innováció, a stratégiai pozícionálás és a versenyképes megkülönböztetés még fontosabbak lehetnek” – mondta dr. Barta Gergő, a Deloitte mesterséges intelligencia vezető szakértője.
A skálázhatóságnak azonban korlátot szab a tehetségek rendelkezésre állása: tízből majdnem négy vezető (37 százalék) számolt be arról, hogy szervezetük csak kis mértékben vagy egyáltalán nem készült fel a generatív AI bevezetésével kapcsolatos tehetséggondok kezelésére. A felmérésben részt vevők közel háromnegyede a következő két évben a generatív mesterséges intelligencia miatt változtatni kíván a tehetségstratégiáján, elsősorban a munkafolyamatok megváltoztatására és a képzettség növelésére/átképzésre összpontosítva. Emellett sok szervezet a generatív AI-kezdeményezések miatt a közeljövőben növelni kívánja a létszámot: 39 százalékuk tervezi a létszámnövelést a következő 12 hónapban, 38 százalékuk pedig változatlanul tartja azt.
A bizalom hiánya továbbra is az egyik fő akadálya a technológia széles körű bevezetésének, ami pedig elengedhetetlen a sikeres skálázáshoz. A válaszadók közel háromnegyede (72 százalék) szerint a generatív AI 2022-es megjelenése óta szervezetük bizalma az AI minden formája iránt nőtt. Ennek ellenére azonban csak 36 százalékuk számolt be arról, hogy a tehetségstratégia részeként mérik a munkavállalók bizalmát és elkötelezettségét, és a válaszadók kevesebb mint fele összpontosít a generatív AI iránti bizalom nagymértékű megteremtését célzó folyamatokra.
„A generatív mesterséges intelligencia skálázásával kapcsolatos kihívások hasonlóak azokhoz, amelyekkel számos digitális átalakulás során találkozunk: a bevezetésekor még inkább kulcsfontosságú a kockázatkezelés, az irányítás, a bizalom, az adatkezelés, a szellemi tulajdon és az ügyfélvédelem. A közép-európai projektekkel kapcsolatos tapasztalataink alapján látjuk, hogy a vállalati szektorban a szabályozási, jogi és megfelelőségi szempontok a bevezetési erőfeszítések mintegy 30 százalékát teszik ki. A megfelelő irányítás és adatkezelés kialakítása pedig már kezdettől fogva alapvető fontosságú az eredményekhez és a bizalom erősítéséhez” – mondta Rusznyák András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
A hatékonyság és a termelékenység javítása továbbra is messze a legfontosabb elvárt előny a generatív mesterséges intelligencia bevezetésétől. Sokan számoltak be arról, hogy bizonyos szintig már elérték ezeket az előnyöket, de még nem a kívánt mértékben. A nagyon magas generatív AI-szakértelemmel rendelkező szervezetek sokkal nagyobb mértékben számolnak be a várt előnyök eléréséről: 70 százalékuk mondta, hogy a meglévő termékeket és szolgáltatásokat javították, 63 százalékuk szerint pedig a technológia nagymértékben ösztönözte az innovációt és a növekedést.
A válaszadók 45 százaléka tervezi a megtakarítások innovációs lehetőségekbe történő visszaforgatását, 43 százalékuk pedig a működés javítását tervezi az egész vállalkozásukban.
A generatív mesterséges intelligencia bevezetésének üteme továbbra is gyors. A válaszadók 47 százaléka állítja, hogy gyorsan halad az alkalmazással – a nagyon magas szakértelemmel rendelkezők esetében ez az arány 73 százalék. Ezek a szakértők kezdik a skálázást – magasabb szinteken fogadják el a funkciókat, többet fektetnek be a technológiai infrastruktúrába, és több munkatársuknak biztosítanak hozzáférést a generatív AI-eszközökhöz.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.