Magyar nyugdíj az uniós mérlegen: GDP-arányosan csak Írországban és Máltán kisebb a kassza

Magyar nyugdíj az uniós mérlegen: GDP-arányosan csak Írországban és Máltán kisebb a kassza
2024. 06. 12., 10:10

Az unió tagállamaiban 2021-ben 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra, a teljes uniós GDP 12,9 százalékát; GDP-arányosan Görögország és Olaszország költötte nyugdíjakra a legtöbbet, Írország, Málta és Magyarország pedig a legkevesebbet.

2020-hoz képest az „uniós nyugdíjkassza” 2,8 százalékkal nőtt, a GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor 0,7 százalékponttal csökkent – tájékoztatott az Eurostat.

A nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított súlya 2021-ben jelentős eltéréseket mutatott az unió tagállamai között. A GDP-arányos nyugdíjkiadás Görögországban volt a legnagyobb (16,4 százalék), majd Olaszország (16,3 százalék), Ausztria (15,0 százalék) és Franciaország (14,9 százalék) következett. A lista végén Írország áll (4,5 százalék), majd – visszafelé haladva – Málta (6,4 százalék), Magyarország (7,0 százalék) és Litvánia (7,1 százalék) következik.

2021-ben az EU lakosságának 27,2 százaléka volt nyugdíjra jogosult. Az összes nyugdíjkiadás 79,9 százaléka (a kedvezményezettek 80,3 százaléka) öregségi nyugdíj(as) volt. Özvegyi nyugdíjat a kedvezményezettek 21,3 százaléka kapott (az összes nyugdíjkiadás 12,0 százalékát), majd a rokkantsági nyugdíja(so)k következtek (a kiadások 7,9, a kedvezményezettek 12,2 százaléka).

Mennyi jut egy nyugdíjasnak?

Az Eurostat legfrissebb, 2021-es adatai szerint az átlagos öregségi nyugdíj éves értéke Magyarországon nem érte el az 5000 eurót, miközben 8 tagállamban 20 ezer euró fölötti összeg járt az időseknek, és az uniós átlag is meghaladta a 15 ezer eurót. A magyar nyugdíjasoknál csak a Litvániában, Horvátországban, Szlovákiában és Bulgáriában élő „kortársaik” kaptak kevesebb (öregségi) nyugdíjat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-13 16:40:00
A Nemzeti Fejlesztési Központ által a GINOP Plusz keretében, uniós forrásból meghirdetett pályázati felhívás a vidéki magyar mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységét ösztönzi; a decemberben induló 4. szakaszban 20 milliárd forint keretösszegre lehet pályázni, jövő tavasszal pedig további 10 milliárd forint válik számukra elérhetővé – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS