Uniós átlagban 5,5, Magyarországon 13,7 százalékos volt az éves munkaerőköltség-növekedés 2024 elején

2024. 06. 17., 15:10

2024 első negyedévében átlagosan 5,5 százalékkal haladta meg a munkaerőköltség az Európai Unióban az egy évvel korábbi szintet, 7 tagállamban regisztráltak 10 százaléknál nagyobb mértékű növekedést – tájékoztatott az Eurostat.

A munkaerőköltség két fő összetevője: a bérköltségek és a béren kívüli költségek. Az EU egészét tekintve az Eurostat adatai szerint 2024 első negyedévében az előbbi kategóriában 5,8 százalékos, az utóbbiban 4,8 százalékos volt az éves emelkedés. A versenyszférán kívül a munkaerőköltség uniós átlagban 5,6 százalékkal, a versenyszférában pedig 5,5 százalékkal nőtt, utóbbin belül az iparban 5,5 százalékkal, az építőiparban 5,8 százalékkal, a szolgáltatások területén pedig 5,5 százalékkal.

2024 első negyedévében a gazdaság egészét tekintve az előző év azonos negyedévéhez képest a legnagyobb mértékben Romániában (+16,4 százalék), Bulgáriában (+15,8 százalék), Horvátországban (+15,3 százalék), Lengyelországban (14,1 százalék) és Magyarországon (+13,7 százalék) emelkedett a munkaerőköltség. 10 százalék feletti volt a növekedés még Lettországban (+12,7 százalék) és Litvániában (+11,1 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 17., 13:15
A 2025-ös év látványos élénkülése és az árak emelkedése után 2026 a stabilizáció és a megfontoltabb vevői magatartás jegyében kezdődött az ingatlanpiacon – írják friss elemzésükben a Duna House szakértői. Bár az adásvételek többsége továbbra is alkuval zárul, a licithelyzetek nem tűntek el, csupán átalakultak: a vevők ma már csak a kiemelkedő minőségű vagy egyedi adottságú ingatlanokért készek a kért ár felett fizetni.
2026. 02. 17., 09:10
A szerződéskötés általános szerződési feltételekkel nem csak formaság, hanem fontos feltételeket tartalmaz. Ezért nem mindegy, hogy miként történik az ÁSZF-fel való szerződéskötés. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-16 09:20:00
Márciusban már harmadik alkalommal indul el a lakásbiztosítási kampány, amelynek során az ügyfelek a szerződés évfordulójától függetlenül válthatnak biztosítást. Az ezzel kapcsolatos tájékoztató levelet február közepéig kellett kiküldeniük a biztosítóknak. A Bank360 szakportál összefoglalta, hogyan érdemes felkészülni a kampány előtt az ügyfeleknek, ha váltani szeretnének.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS