Hónapról hónapra él a Z-generációsok több mint fele

„Az idei felmérés rávilágít arra, hogy mindkét generáció pénzügyi bizonytalansággal és magas stressz-szinttel küzd, miközben aggodalommal tekintenek a klímaváltozásra is. Ezentúl fokozott érdeklődés övezi körükben a technológiai fejlődést: mindkét generációt foglalkoztatja, hogy a generatív mesterséges intelligencia miként befolyásolja majd munkájukat és hosszabb távú karriercéljaikat. A kutatás szerint az Y és Z generációs munkavállalók optimistábban állnak a jövőhöz, és továbbra is harcolnak az általuk fontosnak tartott változásokért a munkahelyükön és a tágabb társadalomban egyaránt” – mondta Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás üzletágának igazgatója.

A folyamatos pénzügyi aggodalmak ellenére nő a jövőbe vetett bizalom

Az elmúlt három évben a megélhetési nehézségek jelentették a legnagyobb problémát a Z és az ezredfordulós generáció számára. Míg előbbiek 56, utóbbiak 55 százaléka saját bevallása szerint hónapról hónapra él, tízből három válaszadó pedig nem érzi magát anyagi biztonságban. Azonban óvatos optimizmus is megfigyelhető: mindkét generáció válaszadóinak közel egyharmada hisz abban, hogy a következő egy évben javulni fog a gazdasági helyzet az országában. Ez a legmagasabb arány a 2020-as felmérés óta, amelyet közvetlenül a COVID-19 járvány kitörése előtt végeztek. A Z generációsok 48 százaléka és az Y generáció 40 százaléka gondolja úgy, hogy személyes pénzügyi helyzete javulni fog a következő egy évben.

A vállalatok jelentős szerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben

Mindkét generáció szerint a vállalatoknak jelentős befolyásuk van az éghajlatváltozás elleni intézkedések előmozdításában. A Z generációsok 62 százaléka, míg az ezredfordulósok 59 százaléka szorong a klímaváltozás miatt, és karrierdöntéseikkel, valamint fogyasztói magatartásukkal törekednek pozitív változás elérésére e téren. A Z generációsok 54 százaléka és az ezredfordulósok 48 százaléka próbál nyomást gyakorolni munkaadójára az éghajlatváltozással kapcsolatos lépések megtétele érdekében. Ez a tendencia folyamatosan növekszik, és sokan már munkahelyet vagy iparágat is váltottak, illetve terveznek váltani környezetvédelmi aggályaik miatt.

Fogyasztóként mindkét vizsgált generáció közel kétharmada hajlandó többet fizetni a környezetileg fenntartható termékekért és szolgáltatásokért. Sokan személyes lépéseket is tesznek, például tudatosan kerülik a fast fashiont, csökkentik a légi utazásaikat, vegetáriánus vagy vegán étrendet követnek, illetve elektromos járműveket vásárolnak.

Sok a bizonytalanság a mesterséges intelligenciával kapcsolatban

A Z generációsok és az ezredfordulósok szerint a generatív AI jelentős hatással lesz karrierjükre és mindennapi munkavégzésükre. A kutatás alapján a Z generációsok 59 százaléka és az ezredfordulósok 52 százaléka a mesterséges intelligencia elterjedése miatt olyan munkalehetőségeket keres, amelyek kevésbé érzékenyek az automatizálásra.

Azok, akik rendszeresen használják a mesterséges intelligenciát a munkahelyükön, nagyobb valószínűséggel bíznak az egyes AI platformokban és látják azok előnyeit, például az időmegtakarítást és a munka-magánélet egyensúlyának javulását. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia gyakori felhasználói aggodalmukat is kifejezik a generatív AI vezérelte automatizálással kapcsolatban: az összes válaszadóhoz képest nagyobb arányban gondolják, hogy a technológiai fejlődés munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni, illetve, hogy olyan munkalehetőségeket kell keresniük, amelyek kevésbé érzékenyek az automatizálásra, és hogy a fiatalabb generációknak a generatív AI térnyerése miatt nehezebb lesz belépniük a munkaerőpiacra.

Mindkét generáció a továbbképzésre és az átképzésre helyezi a hangsúlyt az ilyen típusú aggodalmak kezelésében. Egyelőre azonban csak a kitöltők megközelítőleg fele (51 százalék és 45 százalék) érzi úgy, hogy munkáltatójuk megfelelő képzést biztosít a generatív mesterséges intelligencia használatához.

Továbbra is prioritás a munka-magánélet egyensúlya

A munka és magánélet egyensúlya továbbra is elsődleges fontosságú mindkét vizsgált generáció számára. A tavalyi eredményekkel összhangban ez a leginkább meghatározó szempont a munkáltató kiválasztásakor, és a legfontosabb tulajdonság, amit kollégáikban becsülnek, jóval megelőzve a siker más hagyományos mutatóit, mint például a beosztás vagy az anyagi javak. A fontosság ellenére a válaszadók egyharmada úgy érzi, nincs meg a számára kívánt egyensúly, ez pedig jelentős összefüggésben áll a gyakori stresszel. A probléma csak súlyosbodik a hosszú munkaidő (mindkét generáció 51 százaléka esetében) és a munkavégzés módja és helye feletti kontroll hiánya miatt (44 százalék).

Az előző évi felméréshez képest a válaszadók szignifikáns változásokról számoltak be a munkavégzés helye kapcsán is. A megkérdezettek közel kétharmada mondta azt, hogy munkáltatójuk kötelezővé tette a személyes jelenlétet hibrid modell vagy heti öt napos bejárás formájában. A változások vegyes eredményeket hoztak: egyesek jobb elkötelezettségről, a kapcsolatok és az együttműködés javulásáról számoltak be, míg mások a stressz növekedését és a produktivitásuk csökkenését tapasztalták.

Vállalati szerepvállalás és elvárások

„Az Y és Z generáció tagjai magas elvárásokat támasztanak a munkáltatóik felé. Azonban igényeik így sem térnek el azoktól, amit a legtöbb munkavállaló kortól függetlenül ugyanúgy elvárna: értelmes munkát szeretnének végezni egy célorientált szervezetben, rugalmasságot a munka és a személyes prioritások összehangolása terén, támogató környezetet, amely elősegíti a jobb mentális egészséget, valamint lehetőséget a tanulásra és a karrierjükben való fejlődésre” – mondta Csépai Martin.

A fiatalabb generációk nagyra értékelik azokat a munkaadókat, akik elősegítik a társadalmi és környezeti célok elérését, és olyan vállalatokat keresnek, amelyek tevékenységükben ezeket az értékeket tükrözik. A munkáltatók számára fontos, hogy megértsék ezeket az elvárásokat és alkalmazkodjanak hozzájuk, mivel az elégedett és elkötelezett munkavállalók a hosszú távú üzleti sikeresség és a vállalati növekedés kritikus tényezői.