A globális szakmai szolgáltatásokat nyújtó KPMG legújabb felmérése szerint a nagyvállalatok jelentős többsége még mindig nincs felkészülve az új ESG jelentéstételi követelmények teljesítésére.
Az előző évhez képest csak kis mértékben javult a vállalatok ESG jelentéstételi követelmények teljesítésére való felkészültsége, sőt, a legjobban és a legkevésbé felkészült vállalatok közötti szakadék tovább nőtt. Mindez annak ellenére van így, hogy gyakorlatilag minden vállalat tisztában van vele: a következő két év során legalább egy új fenntarthatósági jelentési szabvány szerint adatokat kell majd szolgáltatni.
A KPMG 2023 októberében kezdte meg az ESG Assurance Maturity Index első felmérését, most pedig egy kibővített jelentést tett közzé, amelyhez 1000 vállalat vezetőit és igazgatósági tagjait kérdezték meg. Az Index a vállalatok felkészültségét különböző tényezők alapján értékeli, köztük például: cégvezetés, készségek, adatkezelés, digitális technológia és értéklánc, majd ezek mérlegelése után 1-100-ig terjedő pontszámot ad nekik. Az alsó 25-be tartozó vállalatokat „Kezdőknek”, a felső 25-ben lévőket „Vezetőknek”, a középmezőnyt pedig „Haladóknak” minősítik.
A felmérés szerint a vállalatok 100 százaléka számít arra, hogy az elkövetkező 1-2 évben ESG jelentéseket kell benyújtani, többek között az IFRS Foundation International Sustainability Standards Board (ISSB) szabványai, az EU CSRD és az amerikai SEC klímaszabályai szerint. Mindeközben érzik a növekvő nyomást az ESG jelentések biztosítása kapcsán részvényes (57 százalék), pénzpiaci (48 százalék) és befektetői (48 százalék) oldalról is.
Az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt a vállalatok fenntarthatósági jelentési tevékenysége: a válaszadók 77 százaléka jelezte, hogy nyilvánosan jelentést tesz az ESG teljesítményéről, szemben a 2023 októberi 56 százalékkal. A vállalatok átlagosan 10,8 ESG mutatót jelentettek, ami több mint háromszorosa az előző évi 3,4 mutatónak.
A vállalatok felkészültsége lassan javul: az átlagos érettségi index pontszám 47,6-ra nőtt a korábbi 46,5-ről, és a vezetők aránya is csak 29 százalékra nőtt a korábbi 25 százalékról. A riport megállapítja azt is, hogy jelentős különbségek vannak a vállalatok felkészültségében méret, régió és szektor szerint. A 10 milliárd dollárnál nagyobb bevételű vállalatok például jóval előrébb tartanak kisebb társaiknál (55,1 a 39,3 ponttal szemben). A pénzügyi szolgáltatások szektor a legfejlettebb, míg az „Élettudományok és Egészségügy”, valamint az „Infrastruktúra” a legkevésbé (44,3 és 43,2 pont). Az észak-amerikai vállalatok a legfejlettebbek, őket követik az európaiak, majd jönnek az ázsiai és latin-amerikai cégek, amelyek lemaradásban vannak.
A felmérés rávilágít a készséghiányra, mint az ESG-biztosításra való felkészülés legnagyobb akadályára, amit a válaszadók 44%-a említett. Azonban a vállalatok aktívan dolgoznak ezen: 96 százalékuk éves vagy folyamatos ESG képzést végez, 54 százalékuk pedig tervezi külső ESG szakértők felvételét.
„Az ESG biztosításra való felkészülés egy utazás, és a vállalatok azt tapasztalják, hogy minél tovább jutnak ezen az úton, annál több a tanulnivaló. A célvonal folyamatosan változik. Ezért tűnhet lassúnak a haladás, annak ellenére, hogy sok vállalat valóban jelentős lépéseket tett. Ez az erőfeszítés meg fog térülni – az igazgatóságok egyre nagyobb figyelmet fordítanak rá, és a vezetők egyre több előnyt tapasztalnak” – kommentálta a jelentést Larry Bradley, a KPMG globális audit vezetője.
Főoldali kép: Freepik
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Megérkezett az idei évre tervezett utolsó nukleáris fűtőelem-szállítmány is a Paksi Atomerőműbe, így most 2028 novemberéig elegendő készlettel rendelkezünk az atomerőmű működtetéséhez – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
