2023-ban az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (actual individual consumption, AIC) vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve az uniós átlag 70 százaléka és 138 százaléka között változott a 27 tagállamban.
Az AIC magában foglal minden, a háztartások által használt árut és szolgáltatást, függetlenül attól, hogy azokat közvetlenül a háztartások, a kormányzat vagy nonprofit szervezetek vásárolták és fizették meg, így a háztartások anyagi jólétét számszerűsíti – olvasható az Eurostat rövid összefoglalójában.
2023-ban az egy főre jutó AIC 10 tagállamban haladta meg az uniós átlagot, a legmagasabb értékeket Luxemburgban (az uniós átlag 138 százaléka), Ausztriában és Hollandiában (egyaránt 117 százalék) regisztrálták.
17 uniós országban az egy főre jutó AIC az uniós átlag alatt volt, a legalacsonyabb szintet Magyarországon (az uniós átlag 70 százaléka), Bulgáriában (73 százalék), Szlovákiában és Lettországban (mindkettő 75 százalék) regisztrálták.
Az egy főre jutó GDP szintén jelentős különbségeket mutatott tagállamok között. A PPS-ben számolt mutató 2023-ban 11 uniós országban haladta meg az uniós átlagot, a legmagasabb Luxemburgban (az uniós átlag 239 százaléka), Írországban (211 százalék) és Hollandiában (130 százalék) volt. A legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t Bulgáriában (az uniós átlag 64 százaléka), Görögországban (67 százalék), Lettországban (71 százalék), Szlovákiában (73 százalék) és Magyarországon (76 százalék) regisztrálták.
Hozzáteszem, egyedüli magyarként, ugyanis a mezőny többi hazai szereplője (Hungaria, Kreinbacher és Szenpéteri borpince) ezüstérmek boldog birtokosaként állhatott a dobogó második fokán.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 68. közgyűléséhez kapcsolódó kiállításon Magyarország koordinálásával készült el az EU standja, amelyen kiállítóként az Európai Bizottság mellett Magyarország, Görögország, Litvánia és Svédország jelent meg.