Kiküldött ukrán munkavállalók ügyében döntött az Európai Bíróság

2024. 06. 21., 11:10

A munkavégzés helye szerinti tagállam előírhat a tartózkodási engedély beszerzésére vonatkozó kötelezettséget – mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Az ügy

Egy szlovák vállalkozás ukrán munkavállalókat küldött ki egy holland társasághoz a rotterdami kikötőben ellátandó feladatok végzése céljából. Az ukrán állampolgárok a szlovák hatóságok által kiállított ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, a holland jog értelmében azonban 90 nap elteltével holland tartózkodási engedélyt is be kell szerezniük. Ezenkívül minden engedély iránti kérelem után díjat kell fizetni. Az ukrán munkavállalók panaszt tettek, az ügyükben eljáró holland bíróság pedig feltette a kérdést az Európai Bíróságnak: összeegyeztethető-e a holland szabályozás az Európai Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadságával?

Az ítélet

Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a másik tagállamban letelepedett szolgáltatásnyújtók azon kötelezettsége, hogy minden kiküldött harmadik országbeli állampolgár munkavállaló számára tartózkodási engedélyt kérjenek – abból a célból, hogy a munkavállalók a kiküldetésük szabályszerűségét igazoló biztonsági okmánnyal rendelkezzenek –, olyan intézkedés, amely alkalmas az ilyen munkavállalók jogbiztonságának javítására irányuló célkitűzés megvalósítására. Ez az engedély bizonyítja a fogadó tagállamban történő tartózkodáshoz való jogukat. Ezenkívül az a cél, hogy ellenőrizni kell, hogy az érintett munkavállaló nem jelent-e veszélyt a közrendre, szintén igazolhatja a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozását.

A Bíróság a fentieken túl azt is megállapította, hogy az egyik tagállamba egy másik tagállamban letelepedett vállalkozás által kiküldött harmadik országbeli állampolgár munkavállaló részére kiadott tartózkodási engedélyért magasabb összegű díjat kell fizetni, mint a tartózkodási igazolás uniós polgár részére történő kiállításáért. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy e díjak összege nem lehet túlzott vagy észszerűtlen, és annak megközelítőleg meg kell felelnie az ilyen engedély iránti kérelem elbírálása során felmerülő adminisztratív költségnek; ezeknek a feltételeknek a teljesülését a holland bíróságnak kell megállapítania.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS